Ugyanakkor a választói bármikor visszahívhatják, megvonhatják tőle bizalmukat abban az esetben, ha nem képviseli választóit a választási ígéreteinek megfelelően: eltér választási ígéreteitől, feladatát, nem végzi kellő hivatástudattal, a fennálló változásokat nem beszéli meg választóival. Le kell mondania annak a választott személynek, aki: erkölcstelen kicsapongó életmódot folytat, más személyeket jogtalan előnyhöz juttat, hivatali hatáskörét túllépi.
Minden választott személyt fokozott büntetőjogi védelem illet meg, abban az esetben, ha választott kötelezettségét a jogi keretek között végzi. Ugyanakkor kötelezettsége az alkalmazott, demokratikus törvényeket minden területen tisztelettudóan betartani.
A választott személyek programját úgy kell írásba foglalni, hogy választói számára rövid, tömör, és mindenki számára egyértelmű legyen. A választott személy programját a választandó személynek ismertetnie kell választóival a választások megkezdése előtt kilencven nappal. Amit közzé kell tenni, hogy minden arra jogosult választó azt meg ismerhesse és tanulmányozhassa. A választók a különböző programokat szervezett program keretein belül is értékelhetik, elemezhetik, véleményezhetik alkotmányos alanyi jogon.
Választott személy nem lehet, aki: valamilyen politikai, gazdasági vagy bármely más érdekcsoportban már választott, jelölt tisztséget tölt be.
A kettős érdek képviseletét nem szabad a demokratikus gondolkodás alapelvei szerint érvényesíteni, mivel az érdek ellenérdek a KORROPCIÓHOZ és kiváltságossághoz vezethet. Ebből adódik, hogy a különböző érdekcsoportok a választásokon, nem vehet részt. Így az érdekcsoportok önös érdekeinek kielégítése nem teszi lehetővé az önös érdekek megnyilvánulását.
Az államfőt és a miniszterelnököt külön személyi védelem illeti meg. Amelyet a kormányon belüli rendvédelemben illetékes miniszter közvetlen irányítása és felügyelete szervezése és irányítása alá kell helyezni.
A választott személyek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.
A tiszteletdíj mértéke:
Államfő esetében a minimálbér hatszorosa lehet.
Miniszterelnök esetében a minimálbér hatszorosa lehet.
40.
Miniszterek esetében a minimálbér ötszöröse lehet.
A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselők esetében a minimálbér négyszerese lehet. A tiszteletdíj mértéke nem adókötelezett. A minimálbér mértékét a mindenkori átlag munkabér fele az-az 50%-a lehet. Munkabér a munkaidőben végzett munkáért járó bruttó juttatás. A munkaidő heti negyven munkaóra, az-az napi nyolc óra. A tiszteletdíjat és a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében a munkaidő a szükséges munkának az elvégzéséhez szükséges idő, amely a munkavégzés jellegéből nem csoportosítható a KONKRÉT munkakezdéshez és végzéshez. Egyéb választott képviselők esetében a minimálbér háromszorosát lehet meghatározottnak tekinteni, a választottak munkabérének. A munkabért adóköteles jövedelemnek kell számítani.
Az olyan esetekben, amikor a választók meg vannak elégedve választott képviselőikkel nem szükségszerű a választásokat megtartani.
Minden olyan esetben, amikor a megválasztott személy visszahívását új választással kívánják megerősíteni, vagy új képviselőt kívánnak megválasztani, csak akkor lehetséges, amikor a választók ugyanolyan arányban, vagy többen kérik, mint ahányan azt megválasztották. Ezek az esetek a visszahívásra vonatkoznak. Amennyiben meghatározott választási ciklusokat határoznak meg a választási törvényben, akkor a választásokat a törvényben meghatározott ciklusoknak megfelelően kell végrehajtani.
Tiszteletdíj csak az államfőnek, miniszterelnöknek, a minisztereknek és a választott törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőnek lehet a fent leírtak alapján juttatni. Minden más esetben munkabért kell alkalmazni.
41.
GAZDASÁG.
Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.
Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.
Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.
Biztos megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.
A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.
A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.
Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.
Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.
Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.
Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.
A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.
Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.
A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.
A KOLLEKTÍV szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.
Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.
42.
Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot, úgy a kölcsön után MAXIMUM 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több fajta futamidejű betétek, kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök MAXIMÁLIS kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.
A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.
Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.
Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.
43.
A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.
A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.
Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti, havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének DÁTUMÁT az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.
A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része.
A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző azt ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával ellátta. Év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.
44.
Az INFLÁCIÓ kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az INFLÁCIÓ mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.
JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.
Munkabér eseteiben:
Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.
MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.
Adókötelezettségi rész a munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.
Munkaadó részéről: 3% három százalék.
ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.
DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK: Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő.
Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.
ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja személyes felügyelete nélkül.
45.
Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.
KÉSZENLÉTI PÓTLÉK: Munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el, abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.
Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.
MUNKABÉREN KíVÜLI JUTTATÁSOK: Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egy forma értékű juttatást adhat a munkaadó a munkavállalónak. Csak is kizárólag akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül az tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.
Mértéke:
A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.
MUNKABÉR: Az alapbér és a pótlékok összessége.
NEM MINŐSÍTHETŐ KÉSZENLÉTI IDŐNEK:
A MUNKAMENETÉBŐL, ANNAK SZERVEZETTSÉGÉBŐL ADÓDÓ KÉSZENLET, VAGY PIHENŐIDŐ.
46.
