velemenyek

XXI. század Európája.

Mi a probléma Európában? Európa demokráciát hirdet, miközben diktatúrát tart fent. A kiváltságosság megnyilvánulásával. Épp úgy gazdaságilag mint nemzetileg. Képtelen felismerni a nemzetek önálló egyedi kultúráját. Európában a Német gazdaság dominál. Európa a Német gazdaság rabszolgája. Nem képesek felismerni, hogy az európai országok, országonként más és más gazdasági és nemzeti kultúrát képviselnek. Magyarországon a szocializmus idején is létező Belojanisz település többnyire Görögök által lakott terület volt. Ahol akkor is más kultúrát képviseltek az ott lakók, még is nagyon jól együtt tudtak élni a Magyar társadalomban, a Magyar állampolgárokkal együtt. Európában manapság már az alapító tagállamok sem értenek mindenben egyet. Európából mint közösségből, elveszett a gazdasági és társadalmi erkölcs. A legnagyobb problémát, a Hayek és Keynes gazdasági és pénzügyi politikának a társadalmi érvényesülése elhajlott a liberális gondolkodás azon területe felé, amikor a társadalmi érdek fölé kerekedett az ideológiai és a dogmák önös érdeke. Figyelmen kívül hagyva egyes önálló társadalmak kultúráját és normáit.
A különböző társadalmak, országok nemzeti kultúrája és gazdasági szemléletét teljes egészében figyelmen kívül hagyja.
A magán gazdaság telhetetlensége felül kerekedett a társadalmi érdek fölé. A demokráciában a magántulajdon istenítése, nem kerekedhet a társadalmi érdek, a társadalmi közösség érdekei fölé. A demokrácia az néphatalom és nem egyes ideológiák, dogmák vagy magánszemélyek önös érdekének a kiváltságos érvényesülése. A XXI. század alapkövetelménye, hogy Európa és Ázsia egyesüljön. Az állampolgárok számára meg kell nyitni a határokat, mint szabadon áramló turizmus. Így a kettős állampolgárság kiváltságossága is megszűnik, hiszen vízum nélküli szabadon utazhatnak és találkozhatnak hozzátartozóikkal, amit a XX. században a különböző hatalmi okokból szétszabdaltak és nemzeteket szakítottak szét, rokonokat és hozzátartozókat, családokat, barátokat terrorizálva a hatalmat játszó egyes ideológiák és dogmák képviselői. A gazdaságban, mint társadalmi, mint a magánvállalkozás területén szabad területet kell biztosítani a társadalmaknak, országoknak, hogy minden országban teljes körű joga legyen a társadalomnak dönteni, hogy mit tart társadalmi gazdálkodásban és mi az amit a magángazdaság területére kíván biztosítani. Minden normális társadalomban, országban a társadalom alapvető szükségleteinek a kielégítésére a társadalom szabadon gazdálkodhasson. Nem lehet és nem szabad egyetlen társadalmat, egyetlen országot sem kiszolgáltatni a magántulajdon vad étvágyának. A magángazdaság számára egységes adót kell kidolgozni, meghatározni. Az adó tétel és a vállalkozást végző magánvállalkozás esetében, a vállalkozó saját országa, az ahová a magánszemély állandó lakhellyel rendelkezik. Amikor a magánszemély valamelyik EURÁZSIAI államban, országban a saját országán kívül vállalkozik, akkor az adót meg kell osztani, 50 - 50 %-ban. Az adó mértékének a felét ott abban az országban, államban kell megfizetni ahol a vállalkozást mint tevékenységet folytatja, a másik felét a saját országában kell megfizetni-e. Így megszűnik az adómentes tevékenység a vállalkozások számára. A vállalkozást mint tevékenységet a saját országában és a vállalkozást mint tevékenységet mindkét helyen be kell jelenteni-e és regisztráltatnia kell, még a vállalkozás a működését meg nem kezdi! Az általános forgalmi adót mindég az eladónak kell befizetni, oda abban a társadalomba, országba, ahol a tevékenységét, vállalkozást végzi a magánszemély vagy a részvénytársaság! Az államok közötti gazdasági tevékenységek esetében, az EURÁZSIAI ÁLLAMOK GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGÉBEN, meg kell határozni egyezményben, egyértelműen a gazdasági tevékenységre vonatkozó törvényeket. Röviden tömören mindenki számára egyértelműen! Minden állam számára azonos normákkal. Meg kell alakítani az EURÁZSIAI ÁLLAMOK EGYSÉGES ALKOTMÁNYOS JOGAIT,  az állampolgárok számára. Amely az alapvető állampolgári jogokat kell, hogy tartalmazza minden tagállamban. A tagállamok alkotmánya alapjaiban nem térhet el az EURÁZSIAI  ÁLLAMOK EGYSÉGES ALKOTMÁNYÁTÓL.  Szigorításokat minden tagállamnak joga  kell, hogy legyen alkalmazni a büntetőjog és a tulajdon jog területén. Az EURÁZSIAI  ÁLLAMOK egyesüléséről népszavazással kell dönteni a választó polgároknak. Amit nem módosíthat meg egyetlen ideológia vagy dogma önös érdeke egyetlen tagállamban sem. Csak is kizárólag népszavazással a választók dönthetnek az alkotmányos egységes állásról. Módosítani csak is kizárólag akkor lehet, ha az a tagállam választói nagyobb többségben akarnak rajta módosítani! Ezért kell rövid tömör mindenki számára egyértelmű alkotmányt meghatározni a tagállamok választói számára. Amiről a tagállamok választói fognak dönteni és elfogadni. Az alkotmányban   alap meghatározásként kell benne lenni-e, hogy a magánszemély, ideológia vagy dogma érdeke vagy kiváltságossága nem kerekedhet felül a a társadalmi érdek fölé! A társadalomnak joga van vállalkozni és meghatározni, hogy melyek azok a tevékenységek, amit a magánvállalkozó mint tevékenységet folytathat az adott ország, társadalom területén. Tevékenységet csak is kizárólag szakmai szakirányú végzettség   esetében lehet végezni, a szakmai végzettség szintjének megfelelően. A magánszemély a vállalkozásáért, mint magánszemély teljes egészében és vagyonával felelős a tevékenységéért. Azon magán vállalkozások estében, ahol több vállalkozó folytat tevékenységet, részvénytársaságban is működhetnek és az ilyen részvénytársaságok működését az adott állam területén az adott államnak joga és kötelezettsége ellenőrizni  és felügyelni. Épp úgy mint minden más tevékenységet folytató magánvállalkozók esetében! Egységes munkajog és egységes pótlékokat kell meghatározni. Béremelések eseté, nem százalékosan, hanem összegszerűen kell meghatározni a bérek emelését, így kiküszöbölhető az irreális bérek kialakulása, mivel összegszerűen minden bér egyformán emelkedik és nem lesz az, hogy az egyik öt százalékot, amíg a másik akár húsz százalékot fog kapni a béralapból! Akár a magángazdaságban, akár a társadalmilag működtetett területen! A társadalom alapvető szükségleteit biztosító tevékenységek esetében, az adott állam részvénytársaság formájában működteti a társadalmi vagyont. A társadalmilag működtetett társadalmi vagyont kezelő részvénytársaságoknál, osztalékot nem lehet számolni, mivel az a társadalom egészének a tulajdona és az így keletkezett profitot, a társaság a gazdálkodás bővítésére és az árak csökkentésére kell, hogy fordítsa. A társadalmi tulajdonban működtetett részvénytársaságok esetében, magánvállalkozó csak munkabér megtérítésében részesülhet, mert a szükséges anyagot a társadalmat működtető részvénytársaságnak kell biztosítani! A munkabér a magánvállalkozónak ugyan azon feltételek alapján jár mint bármelyik társadalmi tulajdonban lévő részvénytársaság esetében az azonos területen dolgozó, munkavállaló munkabére és juttatása! A magánvállalkozások esetében, magánszemélyeknél azonos adótörvények és feltételeknek kell vonatkozni mint minden más munkavállalóra, kivétel az anyagbeszerzésből származó költség, amit leírhat a jövedelméből, az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza, mivel az általános forgalmi adót mindég az eladó fizeti az adott állam, ország számára, ami a költségvetés alapját képezi. A társadalombiztosítási hozzájárulást ugyan úgy mint a munkavállalóknál a teljes jövedelemből kell megfizetni, mindenkinek!!! Felső határ meghatározása nélkül, az összes jövedelemre kell, hogy vonatkozzon, mint az adó összegének a megfizetése. Egységes követelményt kell meghatározni az oktatás területén. Az egységes követelményen kívül a tanár adhat több anyagot, de a kötelező tananyagnak kell lenni a továbbtanulásoknál a felvételiknél, a felvételiket szóbeli és írásbeli együttes eredménye alapján kell eldönteni! Azokon a területeken, amelyeken egészségügyi alkalmassági feltételek vannak előírva, ott a felvételi előtt, a kijelölt egészségügyi szakrendeléstől a tovább tanulónak kell beszerezni. Amit minden tovább tanulónak társadalmilag ingyenesen kell biztosítani. Az általános műveltségi szint megszerzése után a tanulónak az adott tanintézményben csak addig jár ingyenesen az oktatás, ameddig az oktatási intézményben lépést tud tartani az adott szakoktatás területén, amihez évente egy pótvizsgát lehet ingyenesen igénybe venni! A többi pótvizsgákért a tanulónak fizetni kell a pótvizsgáért és addig nem folytathatja a tanulmányait, ameddig nem tett sikeres pótvizsgát. A tanulónak a lakhelyéhez legközelebb eső intézményt van joga igénybe venni térítésmentesen, ezért kell az adott szakokon azonos tananyagot oktatni! A társadalmilag hiányszakok, szakmák esetében a tanulóknak kollégiumot kell biztosítani, ha a tanuló számára az iskolába járás körülményes vagy távol van az oktatási intézmény a tanuló állandó lakhelyétől! A munkaidőt egységesen heti negyven órában, mint ötnapos munkahét időtartamban kell meghatározni, a munkaszüneti napokon a dolgozóz külön bérezés illeti meg! Szombaton ötven% vasárnap száz% pótlék illeti meg a munkavállalót! Kivétel a folyamatos munkarend, ahol a heti szabad illetve pihenőnapot a hét másik napján is ki lehet adni, azonban havi lebontásban kettő szabad illetve pihenő napot egyben kell biztosítani a heti szabad illet pihenőnapon! A folyamatos munkarendben nem jár szombati illetve vasárnapi pótlék! A folyamatos munkarendben dolgozók esetében az alapbér harminc %-át kell adni havonta a folyamatos munkarend miatt! Az olyan területeken is ahol a folyamatos munkarendből adódó munkarend a reggel hat és este huszonkettő óra között van a munkavégzés ideje. Éjszakai pótlékot kell fizetni 22 órától reggel 06 óráig terjedő időszakban végzett munkavégzés esetében a havi harminc százalék esetében, nem jár éjszakai pótlék! Az éjszakai pótlék, az időtartamban eltöltött időszara jár, 22 órától reggel 06 óráig, óraszámra lebontva, az egy órára eső bér negyven százaléka, minden ledolgozott óra után! Amennyiben több mint 15 perc elteltével, harminc percig a fél órára járó, az első félórára húsz%, harminc percet meghaladó időtartam után már a negyven százalékot kell kifizetni, az eltöltött idő összességére. Minden államban ki kell alakítani a munkavállalók képviseletét, a képviselet egy állami munkaügyi központban kell létrehozni, amit az adott állam mint országos központi hivatalt tart fent, maximum öt fős létszámban. A dolgozók a munkahelyükön kialakíthatnak érdekvédelmi szövetséget, amit fizetés nélkül, de a hivatalos ügy intézése esetében távollétet kell számára biztosítani az érdekvédelmi szövetséget képviselő számára. A megalakulását a munkáltató nem akadályozhassa meg. Az érdekvédelmi szövetségnek joga van a munkáltató intézkedését megvétózni, minden olyan esetben, amikor az ellentétes a munkaszerződéssel vagy azt egyoldalúan akarja a munkáltató megváltoztatni! Nincs joga az érdekvédelmi szervezetnek vétóval élni a munkaügyi központban abban az esetben, ha a munkavállaló vállalati érdeke túlórát rendel el és azt a túlórának megfelelően száz% pótlékkal megfizeti mint túlmunka elrendelést! Nem jár annak a munkavállalónak túlórapótlék, amit a munkavállaló önszántából végez és a munkáltató azt nem rendelte el! A munkáltató részéről minden esetben írásban kell elrendelni a túlmunka végzését! Jutalmazások esetében egyetértési jogot kell biztosítani az érdekvédelmi szövetség képviselőjének! Indokolt esetben ilyen esetben is élhet a vétó jogával! A vétójog azt jelenti, hogy addig amíg az eset nincs jogilag kivizsgálva, az adott munkaterületnek megfelelő munkavédelmi és munkaszerződési szempontból, addig a munkáltató nem hajthatja végre az általa megkezdett vagy kezdeményezett intézkedését. Ilyen esetekben az eredeti állapotot kel addig alkalmazni amíg az eset nincs jogilag tisztázva!  TENGERPICI