46.
Tekintettel az eddig leírtakra: az eltelt gazdasági válsághelyzet beharangozása, alapjaiban megrengette a gazdaság, összességének minden területét. Akarva akaratlan bizonyított a magángazdaság szabadpiaci területe, hogy az extraprofit bevétel kevésnek bizonyult számukra. Sajátos kiváltságosságuk csak is az önös érdekeiket szolgáló törvényeket hajlandóak alkalmazni. Úgy is mondhatnánk, hogy minden alkotmányos rendet, minden törvényességet és minden megkötött szerződést sajátosan csak is a saját hasznukra szolgáló értelmezésben hajlandóak értelmezni.
Mindez önmagában tette lehetővé a gazdasági válságnak csúfolt, kitalált hazugságokat. A profit kihasználását mindenáron fontosabbnak tekintik a társadalmi egyenlőségnél a társadalmi berendezkedés törvényeinél és törvényeiket a társadalmi törvények fölé, helyezik. Ennél csak az a legszomorúbb dolog, hogy a nép által szabadon választott képviselők, kiszolgálói és politikai hasznot remélve, maguk is rabszolgáik lesznek az áhított gazdagságnak és hatalom megszerzésének, vagy annak megtartásának érdekében éberen ügyelnek, és szemet hunynak a magántőke szabad garázdálkodásához. Csak egy apróság: 2009-ben közel 10%-al több támogatást kap az egészségügy privatizált részlege, mint 2006-ban. Ugyanakkor az egészségügy színvonala a betegek számára nem lett jobb színvonalú. Rendes körülmények között, már a 10%-os gazdasági FINANSZÍROZÁSNÁL fel kell tenni a kérdést, egyáltalán miért gazdaságtalan a többletfinanszírozás ellenére is.
47.
A dolog lehet, hogy roppant átlátszó, a magántőke élhetetlen és telhetetlenségét az extraprofiton felül támogatással is, ki kell egészíteni, oly módon, hogy ne kelljen a nyilvánosság előtt semmivel elszámolnia. Alapvető kapitalista, magángazdasági PROBLÉMA. Amit még megtetőznek a törvényes és törvénytelen kiváltságosságukkal. Mindezt megtetőzik a munkanélküliséggel és a hajléktalansággal. Amihez sajnos a politika teljes egészében, függetlenül attól, hogy kormányzó vagy ellenzéki, segítik és igyekeznek fenntartani a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséget.
Ez mind a MGYAR DEMOKRÁCIA húszéves csúcsteljesítménye?
Ennyire tellett, csak ezt szerették volna, csak ilyen rálátásuk van?
Ezért teljesen felesleges volt minden erőfeszítés megtétele. Mivel volt egy rosszul szervezett gazdálkodás, most egy teljesen kiszolgáltatott létbiztonságát is elvesztett társadalmat sikerült létrehozni.
A rosszat még jobban elrontani már szinte egyenesen csúcsteljesítmény, de ez csak a rendszert váltók, és a velük szimpatizálók szerint van így. Mivel a demokráciában nincs kiváltságosság.
A megtermelt javakat nem szokás elherdálni. A szabadon választottak kizárólag a választók érdekeit kell, hogy képviselje, a békés egymás mellett élés szabályainak megtartásával.
A magántőkét nem a társadalomnak kell fenntartani. A társadalom egészét a magántőke és az állami gazdálkodás együttesen kell, hogy kiszolgálja. Egyoldalú szerződésmódosítást a törvényességnek teljes egészében tiltani kell. A privatizált társadalmi vagyont vissza kell privatizálni a vagyonnal rosszul gazdálkodóktól. Amit ismételten állami társadalmi tulajdonba kell helyezni.
A vagyonnal el kell számoltatni mind az állami, mind a magángazdaságot. Tevékenységét mindkettőnek rövid tömör mindenki számára egyformán értelmezhető törvényekkel kell szabályozni. Az élet minden területére olyan törvényeket kell alkalmazni, amely rövid és tömör, amit mindenki egyformán kell, hogy értelmezzen. A törvényesség megtartását folyamatosan ellenőrizni, ellenőriztetni kell. A törvény megszegéséért kiróható felelősségre vonás mértékét a létrehozott törvény alpontjaként fel kell tüntetni, a törvénynek tartalmaznia kell a felelősségre vonás mértékét is.
48.
Az alkotmány és a törvények, megalkotásánál ki kell kérni a társadalom véleményét. A társadalmi vélemény kinyilvánításnak, mindenesetben egyetértési joga van a törvények kihirdetése előtt. Alaptörvények esetében minden esetben. Alaptörvény minden olyan törvény vagy rendelet, amely alapjaiban meghatározza a társadalom működését annak gazdasági berendezkedésének működését, és alaptörvényként azt szabályozza. Az ilyen törvények, vagy rendeletek eseteiben figyelembe kell venni a nemzetközi emberjogi jogharmonizáció megállapodásait. Nem hozható olyan törvény vagy rendelet, amely kiváltságos jogot biztosít más személyek vagy csoportok számára. Csoport minden olyan kettő vagy attól több személy együttműködése, amikor akarati, cselekvési együttműködés áll fenn. Az állami és titkosszolgálati tevékenységeket is ideértve, a rendészeti és honi védelemmel együtt. A tulajdon védelem úgy társadalmi, állami vagy magántulajdon területén, ideértve a részvénytársaságokat is egységes tulajdonvédelmet kell kialakítani. A fentiekben nem említett csoportok vagy más tevékenységet engedéllyel folytató csoportok, vagy szervezetek az általános magánszemélyre vonatkozó adózási és tulajdonvédelmi törvények, és rendeleteknek kell, hogy vonatkozzon rájuk minden tekintetben. Az írott hibák, és a rendszertelenség hűen tükrözi a társadalmi és politikai fejetlenséget.
Mint látható mind az amely, a hozzá nem értés művészetét hűen meg igyekszik sajátos módján magyarázni. Olyan jól meg is építették a MAGYAR DEMOKRÁCIÁT, amely teljes egészében olyan értelmetlen, rendszertelen. Agyilag át nem gondolt. Egymásra mutogató, szégyenteljes és még ráadásul az eddigi társadalmak összes hibáját magában hordozó embertelen gnómot sikerült nagy szenvedések árán létrehozni. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy még a keresztyének is a papokkal együtt nagy odaadással értenek vele, velük egyet. Pedig bizony mondom: JÉZUS nem véletlenül kergette ki a kufárokat és a papokat a templomból. Akit a papok egyetértésével, a szervezett forradalmárok hangos közreműködésével kikövetelték a hatalomnál, hogy ítélkezzenek, és ezzel cinkosságukat megpecsételték, a forradalmárokkal és a hatalommal. Most a hatalmuk megtartása érdekében, képesek az ellenzék játékát színlelni, miközben az országnak, a társadalomnak az ellenségei. Független attól, hogy mikor melyik az ellenzék, vagy éppen a kormányzó hatalom. Az idegen hatalom kiszolgálásából, és elítéléséből már teljesen kitűnőre vizsgáztak. Most már csak itt a saját országunk, társadalmunk létét és élhetőségét kellene hagyniuk, hogy megvalósuljon.
NAGYON REMÉLEM ELŐBB VAGY UTÓBB MEG FOG VALÓSULNI.
49.
Köszönet mindazoknak, akik elmondták véleményüket, és lehetővé tették, hogy mindez megíródjon.
AMENNIBEN LENNÉNEK OLYANOK AKIK MAGUKRAISMARNÉNEK, AZ CSAK IS A VÉLETLEN MŰVE LEHET.
Azok, akik magukra ismertek lehet, hogy csak a véletlen műve.
Vagy csak nem értenek egyet a választók, azzal amit, az általuk szabadon választott képviselők megengednek, vagy meg mernek engedni maguknak, és létrehozták a kiváltságos törvényt nem tisztelő fejetlen társadalmat. Amelyről elfelejtették tájékoztatni a választó állampolgárokat. Mivel az egész rendszerváltás sok esetben nem arról szólt, amit végeredményében húsz év alatt kialakítottak. A valóság pont az lett, amit nem szeretek volna.
Az ország szétesett.
Köszönjük csodálatos.
LESZ MINT VOLT LESZ MINT VAN, ÉS LESZ MINNT LESZ?
Köszönöm a lehetőséget, és szeretném felhívni a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy mielőtt elragadtatná magát a leírtakkal kapcsolatban: értékelje önmagát.
Csupán csak a rövid száraz valóságot próbáltam csokorba kötni.
Ki, ki a saját helyzetét vizsgálja meg.
Tegyenek önvizsgálatot, tettek-e ilyen vagy ehhez hasonló cselekedetet?
A vélemény, ha nem is nyeri meg mindenki tetszését még mindég nem, jelenti azt, hogy a lent látottak elkerülnék a valóságot.
Volt már nagy Magyarország a hárommillió koldus országa, volt már a vidámbarakk is, amikor csak kicsi megtépázott ország lett.
50.
Manapság amikor a szabadságot kínálták fel, csak jogtalan jogokat kapott.
A demokrácia a többség akaratát jelenti, a többséget a nép akarata valósítja meg.
A demokrácia néphatalmat, a társadalom együttműködését kell, hogy jelentse. Ahol nincsenek önös érdekek, kiváltságos jogok, főként azoknak, akik a választóikat kell, hogy képviseljék.
Ahol a szólás szabadságát azért büntetik, mert a kimondott szó, mint vélemény, vagy mint jóindulatú kritika nyilvánul meg, az csak is elnyomó és diktatórikus társadalmi forma lehet. A demokrácia, mint olyan, nem a választó és a választott, mint alapvető hatalomgyakorlás. A NÉP összességének a kinyilvánítása. Amelyet maga a média csupán csak tájékoztató és nem hatalmat gyakorló szerves része a NÉPHATALOMNAK. Legyen, bármilyen érdekcsoport vagy hovatartozásából adódó megnyilvánulás, csak is kizárólag az egységes társadalmi megnyilvánulás a demokratikus gondolkodás és viselkedés alapja. A saját önös érdek kizárólagos érvényesítése, nem demokratikus csupán diktatórikus lehet. A százalékos hatalom megszerzését, gyakorlását mindég a lehetséges összes szavazó létszámának egészéből kell kiszámítani, és nem a pillanatnyi szavazók létszámát kell alapul venni. Már is teljesen más lesz a hatalom gyakorlásának értelmezése. Szavazni meg csak az szavazzon. Aki állandó jelleggel, ÉLETVITELSZERŰEN ott él, ahol a szavazatot kell kinyilvánítani. Gusztustalan és teljesen ellentétes a demokratikus gondolkodással az a fajta, viselkedési és gondolkodási forma, amikor olyan személy vagy személyek határoznak, szavaznak, akik nem élnek ott teljes életvitelükkel, csupán önös érdekeket képviselnek.
Köszönettel és tisztelettel a gyűjtő.
2008. Budapest.
GRÁNER ANDRÁS
01-51.-ig.
51.
