Napjaink dilemmája.
Meddig terjed a politikus hatalma a társadalom felett?
Kerítés szó fogalma: 1862 óta alkalmazott meghatározás, ha fából, fémből, földből, dróthálóból, vékony falból létrehozott fal, sövény, palánkból létrehozott építmény. Amely egy föld területet tesz zárt résszé vagy azzal elhatárol, területet vagy építményt.
Az unióban egyetlen megállapodás sem tiltja, hogy bármelyik társadalom ne keríthesse le a saját társadalma, saját országa határát. Csupán csak a szabad határátkelést kell biztosítania a tagállamok között, az uniós állampolgárok számára. A szabad mozgást, a határátkelőkön való biztosítás esetében, teljes mértékben kielégíti az állampolgárok számára a tagállamok közötti szabad mozgást.
Mert, akkor a szabad mozgás, egyik tagállamból a másikba való átjáráshoz biztosítva van. Sehol olyan egyezmény nincs életben, konkrét utalással, hogy az államhatár bármely pontján köteles bármely tagállam az átjárást biztosítani. Ugyanakkor utal arra, hogy a határon való átkelésnél rendelkeznie kell az előírt okmányokkal. Mert az ellenőrizhetik. Nem uniós tagállamok állampolgáraira más kötelezettségek vonatkoznak. Valamint a Menekültekre is más szabályok érvényesek. Mint:
" - Az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében, menekült az a személy, aki - faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, üldözéstől való megalapozott félelme miatt, az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja, vagy félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni. -" !!!
Na ezek közé melyik menekültet lehet sorolni??? Az elvándorlás nem illik az ENSZ egyezményére!!! De az sem, hogy tiltott határátlépő legyen vagy megrongálja a határzárat vagy bármilyen létesítményt. Nem is dobálhatja kövekkel a járműveket!!! Ne akarjuk szándékosan félrevezetni az állampolgárokat.
MENEKÜLT VAGY MENEDÉKET KÉRŐ ???
A dublini egyezmény fő célja, hogy megakadályozza a kérelmező számára, hogy több tagállamban is beadhasson kérelmet.
A dublini egyezményt Írországban, Dublinban 1990. június 15-én írták alá és 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az első aláírók: Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság, 1997. október 1-jén Ausztria és Svédország írta alá!. 1998. január 1-jén Finnország területén is életbe lépett. Ma már a szerződés egyes Unión kívüli országra is kiterjedt. Mint Norvégia és Izland. Svájc is aláírta 2005. június 5-én. A rendelet 2008. december 12-én lépett életbe.
A dublini rendelet a harmadik ország állampolgára vonatkozik. A tagállamhoz benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálását teszi lehetővé. A tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályokról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezik. Nevezik Dublin II rendeletnek vagy dublini egyezménynek is. Az európai unió egyik jogszabálya volt. Amely meghatározza a tagállam felelősségét, a menedékkérelem elbírálásában. Az európai unión belül. A dublini rendeletből és az EURODAC rendeletből áll. Amivel létrehoztak egy európai szintű ujjlenyomat adatbázist is. Az EU területére illegálisan belépők számára. A rendelet célja, hogy gyorsan meghatározza, a tagállam felelősségét a menedékkérésben. A tagállamba való irányításról. A felelős ÁLTALÁBAN az a tagállam, ahol a menedékkérő belépett az EU területére. Konkrét állásfoglalással a rendelet nem foglalkozik. A dublini egyezmény fő célja volt megakadályozni, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet. Mivel az az ország a felelős a kérelem elbírálásában, ahova a menedéket kérő először megérkezett. Az első megérkezést a regisztrációtól teszik függővé. Ha valamelyik tagállam nem regisztrálja a menedéket kérőt, akkor az a felelős ahol először lesz a menedéket kérő regisztrálva. Így a rafinált tagállamok a tisztességes tagállamokra terelhetik át a felelősséget. Pontosan ezért. Értelmezése nyitott és zavarokat okozhat a rendelet értelmezésében. Mindég a sumák jár jól megfogalmazásában lehet gondolkodni, ami azt jelenti, ha nem regisztrálják a menekülteket, ahol először beléptek és nem végzik el a beléptetést, akkor a következő tagállamot lehet felelőssé tenni ahol regisztrálva lett. Miközben az egységes unió, nem egységes az unió külső határvédelemben.
01.
Azt is lepasszolják az éppen sz unió szélére eső országra. Ami szerintők a dublini rendelet szerint teljesen jogszerű. Olyan mint a kész átverő show műsor, tanulj meg hazudni és húzd ki magad a kötelezettség alól és jogilag te leszel az unió frankó állama. Felismerték a rendelet agyilag buggyantságát és alkalmatlanságát. Így 2008. december 3-án az Európai Bizottság kiegészítéséket javasolt a dublini rendelethez. Az új javaslatot 2013 júniusában fogadták el. A következő megfogalmazással: - az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hatályba lépésével a régi dublini rendelet hatályát vesztette. !!!!!
MARADT A 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mint RENDELET lett helyette! Jelenleg ez van érvényben.
Majd ezt megfejelte a bizottság 118/2014/EU végrehajtási rendelete 2014 január 30 a harmadik ország állampolgára vonatkozó menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontokat és eljárási szabályokat. A megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló rendelkezéseket is szeretik beleértelmezni, olyan formában, hogy az egységes áttekintést is alkalmazzák. Itt a nesze semmi fogd meg jól, mert a 604/2013/EU rendeletet sem tudták egyértelműen megfogalmazni. 2014-ben tettek hozzá / végrehajtási utasítás helyett / egy végrehajtási rendeletet. Amivel még jobban összekutyulták a rendeletek egyértelműségét. Valójában ahány jogértelmező annyiféle értelmezés lehet és mindegyik jogszerű is lehet. Attól függ, hogy ki mondja kinek. Ki a kiváltságosabb a másiknál és ki mondja meg vagy határozza meg, hogy ki lehet a kiváltságos vagy éppen a kiváltságosnál is kiváltságosabb. de nem ez az első és egyetlen agyilag buggyan rendelkezése az EU-nak. Hát így röviden a bevándorlástól és arról, hogy valóban kinek mi is a feladata. De, ha jól tud sumákolni, akkor minden a legnagyobb rendben és jogilag teljesen tiszta!!! Ennyit az európai parlamenti tanácsi rendelet megalkotóiról.
Egy kis kiegészítés:
Az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében a menekült sokkal szűkebben értelmezett ! Az a személy, aki - faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt, üldözéstől való megalapozott félelme miatt, az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja, vagy félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.
Manapság az EU-ban megszokott értelmezés, a menekült és a menedékkérő értelmezése.
Menekült:
A menekült olyan személy, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van. Mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés éri. Mert egy üldözött társadalmi csoport tagja.
Menedéket kérő:
Az a személy a menedékkérő, akinek még nem ismerték el az adott államban a kérelmét, amelyikhez fordul.
Ezek után mindenki döntse el, hogy az általa választott képviselő kit és mit képvisel. Van-e helye olyan képviselőnek a képviseletben akit nem közvetlen választottak meg. Csak mint valamelyik önös érdekeket képviselő csoport tagjaként került be a képviseletbe. A demokráciában nem a tudat formálása, hanem a tudat fejlesztése az elsődleges dolog. A demokráciában a törvények rövidek tömörek és mindenki számára egyértelműeknek kell lenni-e. Mert a demokrácia az NÉPHATALOM és nem egyes ideológiák, dogmák vagy valamilyen érdekcsoportok akaratának a megnyilvánulása.
Sokan hivatkoznak emberi jogokra, az emberi jog valóban alkalmazható a menekültre is, de nem lehet nagyobb joga mint mindenki másnak akik ott életvitelszerűen élnek az adott társadalomban.
A befogadás az adott állam hatásköre, hogy milyen minősítésben és mennyi időre fogadja be. Amennyiben az adott menekültnek, megszűnik az adott helyen a fennálló menekülési ok, akkor a befogadó társadalom, mondhatja, hogy a menedéket kérő esetében továbbá, az általa hivatkozott ok nem áll fent és így vissza kell menni-e az adott menekülési helyre. Semmilyen egyezményt nem sért az adott befogadó állam, társadalom.
Ugyanakkor a regisztrálást sem konkretizálja az uniós egyezmény. Mivel semmilyen megállapodás nincs egyetlen tagállamra vonatkozóan, abban az esetben, ha az adott tagállam a schengeni egyezmény szerint, ugyan a határon van mint tagállam, de az illető menedékkérő már járt más uniós tagállamban és ott nem regisztrálták, akkor újra kell regisztrálni. A jogalkotók és a jogot elfogadó politikusok, alkalmatlanok a jogalkotásra és a jog értelmezésére.
02.
A társadalmakban élő állampolgárok, nem felelősek a politikusok és a használhatatlan jogszabályok miatt. Amikor egy állítólagosan szabadon választott saját hatáskörében hoz döntést a társadalom beleegyezése nélkül, ami valójában az egész társadalmat érinti, az nem képviseli a választóit, hanem valami, valaki más érdekeit vagy a saját önös érdekét képviseli. A társadalomnak joga és kötelezettsége eltávolítani a hatalomból az illető vagy illetők csoportját a hatalomból és semmissé tekinteni a megállapodását. A menekülteket csalogató Német kancellár asszony 2015-ben nem a saját társadalmát a saját társadalmi akaratát képviselte amikor a menekülteket felkérte és biztatta, hogy szabadon befogadja az általa megnevezett menekülteket, mivel semmilyen bizonyítékkal nincs alátámasztva, hogy az adott menekült valóban az akinek vallja magát. Az általa befogadott menekülteket, nem terelheti más tagállamok területére, mivel Ő hívta be a saját területére a menekülteket.
Ugyanakkor egyetlen politikus sem mondhatja egyetlen társadalomnak sem, hogy mit tegyen a másik társadalomban élő állampolgár. De egyetlen társadalom sem mondhatja a másik társadalomnak, hogy majd meghatározza a jogait és kötelezettségeit, mert az diktatúra. Diktátorokra viszont nincs szükség egyetlen emberléptékű normális társadalomban sem. Mivel a választása csak a választóinak a képviseletére terjed ki. Másokat akik nem választották meg megkérdezhet, hogy akarnak-e az Ő által képviselt dolgok mellé csatlakozni vagy sem, de semmi esetre sem utasíthatja vagy terrorizálhatja azért mert azok mást akarnak.
Az egész európai kvótarendszer egy agyrém, becsalogatjuk az adott társadalomba a menekülteket, majd utána szétosztjuk. Ez társadalmi igazságosság szempontjából elfogadhatatlan. Mert ez nem más mint kiváltságosság, a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodás. Így nem lehet elnyomni a társadalmi vélemény nyilvánítást sem, mivel az diktatúra és a politikusok képviseletet látnak el, az adott társadalom képviseletét és nem a saját önös érdekeik érvényesítésére lettek megválasztva. Ha képtelen a társadalmi igazságosságot képviselni, akkor semmi helyük a képviseletben. A saját társadalom megvédésében, határait kerítéssel, betonfallal védő egyetlen társadalom politikusa sem akarja meghatározni a másik társadalomnak, hogy hogyan védje a határait. Mert az nemkívánatos diktatúra minden emberléptékű társadalomban. A XXI. században el kell távolítani minden olyan politikust és gazdasági pénzembert, aki a mások társadalmában diktátorként akarnak cselekedni, az állítólagos hatalmuk miatt, ugyanakkor azért mert valakinek nagyobb a vagyona még nem jogosítja fel arra, hogy másokat terrorizáljon és diktátorként viselkedjen más társadalmakkal szemben, de a saját társadalmában sem megengedett a diktátor szerep játéka.
TENGERPICI
2015.10. 30.
