Hogyan buknak meg az erős
kormányok?
A választásokon kiugróan nagy többséget szerző pártok általában nem tudják megtartani hatalmukat és a következő választás során ellenzékbe kényszerülnek - ez derül ki a REPUBLIKON Intézet 24 ország 37 kimagaslóan erős kormányát vizsgáló elemzéséből.
Ezeket a kabineteket általában többpárti koalíciók váltják le, egyetlen párt szinte soha nem képes erre önállóan.
A Fidesz 2010-es győzelme az utóbbi három évtized egyik legnagyobb arányú győzelme, azonban e siker nem egyedülálló. A Fidesz győzelméhez igen közeli, attól csak néhány százalékponttal elmaradó eredmény született már Bulgáriában, Romániában vagy Szlovákiában is. E győztes pártok azonban gyakran - régiónkban mindig - egy ciklus után már ellenzékbe kerültek. Közép-kelet európai sajátosságnak tűnik az, hogy a kimagasló választási eredményt négy évvel később bukás követi: ebben a régióban alig találunk olyan kormányokat, amelyek meggyőző választási szereplésüket időben is stabil kormányzásra tudták váltani - írja az elemzés.
Az esetek túlnyomó többségében - 80%-ban - az erős kormányokat csak koalíció tudta leváltani: egyetlen párt szinte soha nem tudott leváltani erős kormányt. Gyakran segített az is, ha már a választás előtt valamilyen formában közösen tudtak indulni. Különleges esetként, de előfordult az is, hogy egy koalíció egy olyan pártot váltott le, amely önmagában erősebb volt a koalíció legerősebb pártjánál - ilyen esetekben heterogén, sok pártot tartalmazó összefogások győzték le a korábbi erős kormányt.
Mikor erős egy kormány?
Az elemzés szerint két tulajdonság alapján akkor erős egy kormány, ha vagy nagy többséggel kerül hatalomra vagy pedig újraválasztják. A huszonnégy ország közül csupán két országban nem volt ilyen erős kormányt leváltó választás (Franciaország és Olaszország), míg a legtöbbször - háromszor - egyetlen országban, Bulgáriában történt meg.
A kutatás szerint Nyugat-Európára nem jellemző az, hogy egy párt jelentősen kiemelkedik a többi közül, ugyanakkor a közép-kelet-európai térségben ritkán fordul elő az időben stabil kormányázás.
A vizsgált időszakban a leghosszabb ideig tartó kormányzás a brit Konzervatív Párt nevéhez fűződik, 1979 és 1997 között voltak megszakítás nélkül az ország élén.
A vizsgált időszak legnagyobb különbségét a bolgár jobbközép pártok választási szövetsége, az ODSZ5-koalíció szerezte 1997-ben, az addig kormányzó b22,3%-val szemben 52,2%-ot szerzett; ez a különbség nagyjából akkora, mint a Fidesz 2010-es győzelmének mértéke. Ez a kimagasló eredmény a négy évvel későbbi választásra 18,2%-ra csökkent és megbukott a kormány. Ennél alig kisebb győzelmet ért el a 2001-es lengyelországi választáson a Demokratikus Baloldali Szövetség, mely 41%-os eredményével végzett a jobbközép Polgári Platform előtt - közel 29 százalékponttal. A párt a bolgár példához hasonlóan rosszul szerepelt a következő választáson, 11,3%-os eredményével szintén ellenzékbe került.
- - Független Hírügynökség -
Hozzászóló: fama. 2011.02.23, 16:47 MIÉRT BUKNAK MEG AZ ERŐS KORMÁNYOK. | |
A kormányok általában koalícióban érnek el nagyobb eredményeket. Ott viszont az érdekcsoportok kikezdik egymást, az önös csoportérdek lép előtérbe, "ha te nem engeded az én akaratomat véghez vinni, akkor kikészítelek". Mivel mindenkit csak lakva lehet kiismerni. Ezért a több párti demokráciának csúfolt érdekcsoportosulás soha nem fog eredményre vezetni. Ezt minden politikus tudja, csak éppen nem beszélnek róla. Mert a hatalomvágy hajtja őket, és a hatalomért mindenre képes némely személy. TENGERPICI | |
TÁJÉKOZTATÁSA CÉLJÁBÓL TETTEM, MINDEN HÁTSÓ GONDOLAT NÉLKÜL.
TENGERPICI
