velemenyek

Miért, nézik meg sokszor a pohár fenekét, belülről?

Valójában, nem csak napjaink, problémája. A kialakulás szempontja, sokkal szerteágazóbb, mint azt a kívülálló, közvetlen környezet, azt gondolná. Sok esetben, mondhatnánk az esetek nagyobb százalékában, a környezete hajszolja bele az italozásba, a leendő alkoholistákat.

Nézzünk meg egy teljesen ártatlan esetet, amikor nem is gondolná a közvetlen környezete, hogy valójában a népiesen mondott, lejtőn, elindítja a leendő alkoholistát.

Szinte, mindenki számára ismert az az állapot, amikor összekerül az ifjú pár.
Sok esetben, alig van valami a megalapozott jövőből, csak a két személy és a nagy lelkesedés, meg az egymás iránti érzett vonzalom és szeretet.
Akik párkapcsolatban élnek azok nagyon is jól értik miről beszélek.
El vannak foglalva egymással és a kitűzött cél, megvalósításának, az eléréséért való tevékenységekkel.
Vannak akik lassabban, vannak akik, gyorsabban haladnak a kitűzött cél felé.
Az ember társaslény akár tetszik akár nem.
A társaság, a kapcsolaton belüli élet, ilyenkor szokott a legjobban megmérettetni.
A féltékenység, mint rossz, vagy jó emberei tulajdonság, elgondolkodtatja életünk párját.
Tehát vissza kell kanyarodni, a párválasztáshoz, mint kiinduló ponthoz.
Sokan nem is akarják tudomásul venni, hogy párt a nő választ, és nem a férfi. Persze, ha valóban párválasztásról van szó. Mert a nő az aki titkos rejtelmeibe engedi a férfit. Azok a kapcsolatok, amikor az érdek, vagy az érvek alapján hoznak döntést, az együttlétre, már valószínűsíthető, a kapcsolat megpecsételése előtt, hogy egyáltalán nem érzelmi alapon, lett létrehozva.
Nagyon kevés, olyan kapcsolat köttetik, amikor mindkét fél tisztában van azzal, hogy az egyik alkoholista, vagy éppen annak az útján jár.
Párkapcsolatokban, általában, sokszor nem is tűnik fel, a kialakulás útjára lépés. Pontosan azért mert, teljesen más köti le a figyelmét a másiknak, és teljesen természetes, számára az a magatartás, vagy testi mimika, mások jelenlétében, amit éppen tesz, vagy csinál.
Az alkoholizmust, mint állapotot, vagy éppen annak kialakulását, a környezet, teszi lehetővé, vagy éppen szükségszerűvé, az egyén számára.
Amit az egyén, teljesen természetes közegnek fog tartani, mivel, számára, a vélt vagy valós cselekedet, vagy állapotból, való menekülését, az alkohol, nyugtató, bódító hatása teszi elviselhetővé.

Tehát, az okot, az indítékot kell először megtalálni, megkeresni, ahhoz, hogy a nem kívánatos állapot elől, vagy miatta, ne keljen menekülni-e az illető személynek.

Tudom, sokan nem értenek egyet, azzal amit leírtam, de próbálják megkeresni azt a pontot az életében az alkoholistának, amikor még nem volt az. Majd alaposan elemezzék ki, hogy mi is történt, hogy is történtek a dolgok a közvetlen környezetébe, mielőtt elkezdett a pohár felé nyúlni?
Az okot, az indítékot kell megtalálni, azt kell helyretenni.
Minél később teszik meg annál inkább, mélyebb lesz az állapot. Mert, valójában, egy idő után, mit is hall az alkoholista? Ócsárolják, kitaszítják, igyekeznek elkerülni, szégyenlik, nemkívánatos látvány, emberi kapcsolatra alkalmatlan, és a többi és a többi, ami még jön a mindennapi életben. Amivel valójában, még jobban megalapozzuk, a valós, vagy valósnak vélt alapelméletét, egyre inkább, bizonyosságot nyer a valós, vagy valótlan elképzelése, amivel, valójában egyre inkább bebizonyítottnak találja az állítását és egyre inkább a menekülésbe, az alkohol, mámorába, kergeti saját magát.

Egyáltalán nem kell elfogadni amit írtam, de, ha még is szentelnek rá egy kis időt, vagy fáradságot, amit elolvastak, próbálják ki. Azzal, hogy elrángassuk a pohár mellől csak annyit érünk el, hogy pár perccel később fogja meginni, a bódító italt.
 A gyógyszeres kezelés, és a különböző terápia, felületi kezelés, sokan vissza is esnek, oda a terápia után ahonnan elindultak.
Az okot a környezettében kell keresni az alkoholistának, amely megtalálása, a lehető leghatékonyabb, és leghatásosabb, eredményt adja. Sokszor nem is gondolnák, hogy egy házastársi ferde mosoly, a haveri környezetben micsoda megalázást, és elítélést, lelki terhet, tesz  "az ártatlannak indult, baráti gesztus", amely a nem te vagy az aki számít, vélt vagy valós eset is elindíthatja, sok esetben, a másnak több van, és még Istenítjük is, vagy nem éppen odavaló helyen, terrorizálás, megszégyenítés, állapota is elindítja a nekem úgy is mindegy állapotot, az alkohol, nyugtató hatásának a választása. Majd a környezete egyre inkább, bebizonyítja, hogy mennyire olyan, amilyen, és még a gyakorlati tettek is alátámasztják számára, a nem kívánatos, helyzetet.
 Természetesen, voltak és vannak, kivételek, hiszen kivétel erősíti a szabályt. De a legtöbb olyan ember, személy, aki a bódító hatást keresi, az menekülni szeretne, az általa valósnak képzelt állapot elől.Amit a környezete semmi képen, nem hajlandó elismerni, hogy részben, vagy egészben, részese a kialakult állapotnak, és nem csak mint elszenvedő, de mint előidéző is részese a kialakult állapotnak. Csak arról már éppen hallani sem akarnak, mert a saját önös érdekeik, sokszor túl lőttek a célon, és könnyebb és jobb, ha magunkat sajnáltatjuk, a kialakult helyzetért, és a másikat hibáztatjuk. Csak derítsék ki, az okot, vegyék a fáradtságot, na persze, ha egyáltalán hajlandó, agy épen sokkal jobb állapot van kilátásba, a kihasznált, félrevezetett másik, meg mennyen a legközelebbi rokonához és foglalkozzon vele az, mivel képtelen volt elfogadni a gyerekes, tetteinket, no meg mi az, hogy, miért kell nekem mindezt elviselnem? Mert ezek az általánosan használatos, álláspontok, Bizonyára ismerősek???  üdv: TENGERPICI