DEMOKRÁCIA MINT NÉPHATALOM.
A néphatalom, mint alkotmányos alapjog.
Az alkotmányt népszavazás útján hagyja jóvá a társadalom szavazóképes állampolgárainak az összessége. Népszavazáson csak is kizárólag, az adott társadalom, az adott ország, földrajzilag határral határolt, állandó jelleggel életvitelszerűen ott élő állampolgárok jogosultak az alkotmány megszavazásában!
A demokrácia minden ideológiától, dogmától mentes!
Ideológiai hovatartozás vagy bármilyen más érdekcsoport, nem láthat el képviseleti, törvényhozási szerepet! Az érdekcsoportok nem kerekedhetnek felül a társadalmi érdeken!
A társadalom gazdálkodási jogát nem lehet más érdekek fölé helyezni!
A társdalom alapvető szükségleteit biztosító tevékenységeket, nem lehet magán vállalkozásokra átruházni! Az adott társadalom, ország területe a társadalom közös osztatlan tulajdona!
Magán gazdaságra, magán vállalkozásra, tulajdon jogot nem lehet szerezni, csupán a társadalomtól bérelni lehet.
A társadalmi vagyon felügyeletét a mindenkori kormány a parlament felügyeletével kezeli!
A kormány és a parlament, valamint a törvényhozás, nem tulajdonosa a társadalmi közös tulajdonnak! Azt el nem adhatja, másokra tulajdon jogot át nem ruházhat!
A demokratikus gondolkodás alapja: - csak annyi rosszat okozz másnak, amennyi rosszat magad is elfogadsz másoktól - !!!
Az alkotmánynak meg kell határoznia az adott társadalomban azokat az egyértelmű alapjogokat, melyekkel a társadalom működését, annak gazdasági együttműködését, a szabad vélemény kinyilvánítását: „közízlésnek megfelelő hangnemben, illetve mások személyi szabadságát, testi épségét, tulajdonát tiszteletben tartása mellett” mindenki számára egyértelműen megfogalmazva.
Kötelezettséget kell vállalni minden szavazati joggal rendelkező személynek a társadalmi alapvető feladatok területén, tevékenységet vállalni. Ott a szabad véleményét kinyilvánítani. Közvetlen vélemény kinyilvánítását a párbeszéd és a szabad egyéni választási alapfeladatát választás útján kinyilvánítani, és érvényesítési jogát gyakorolni.
A szabad választási jogát jelöltje vagy mások által jelölt személyt megválasztani, vagy annak megválasztását elutasítani.
A választásra kijelölt személyek lehetnek: önjelöltek vagy olyan országhatáron belül született, ott állandó jelleggel ott életvitelét gyakorló 18. életévét betöltött személy, aki ép elmeállapotú, nem szenved kóros gyógyíthatatlan betegségben, erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen elő élettel rendelkezik és képes felvállalni a megválasztott terület képviseletét kellő szakmai, és hivatástudattal képes ellátni a rábízott feladatokat. Képes saját önös érdekeit feladni a választói képviseletének érdekében. A szabadon választottnak a társadalom érdekeit és a választói érdekeit kell képviselni és nem a saját önös érdekeit vagy más ideológiák, dogmák önös érdekeit.
Önjelöltként kell megválasztani:
Az államfőt.
A miniszterelnököt és a szakági minisztereket.
A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőket.
Az önjelölt képviselők négy, hat, nyolc, évenként lehessen újra választani, abban az esetben amennyiben választói azt szükségszerűnek tartják.
Ugyanakkor a választói bármikor visszahívhatják, megvonhatják tőle bizalmukat abban az esetben, ha nem képviseli választóit a választási ígéreteinek megfelelően: eltér választási ígéreteitől, feladatát, nem végzi kellő hivatástudattal, a fennálló változásokat nem beszéli meg választóival. Le kell mondania annak a választott személynek, aki: erkölcstelen kicsapongó életmódot folytat, más személyeket jogtalan előnyhöz juttat, hivatali hatáskörét túllépi.
Minden választott személyt fokozott büntetőjogi védelem illet meg, abban az esetben, ha választott kötelezettségét a jogi keretek között végzi. Ugyanakkor kötelezettsége az alkalmazott, demokratikus törvényeket minden területen tisztelettudóan betartani.
A választott személyek programját úgy kell írásba foglalni, hogy választói számára rövid, tömör, és mindenki számára egyértelmű legyen. A választott személy programját a választandó személynek ismertetnie kell választóival a választások megkezdése előtt kilencven nappal. Amit közzé kell tenni, hogy minden arra jogosult választó azt meg ismerhesse és tanulmányozhassa. A választók a különböző programokat szervezett program keretein belül is értékelhetik, elemezhetik, véleményezhetik alkotmányos alanyi jogon.
Választott személy nem lehet, aki: valamilyen politikai, gazdasági vagy bármely más érdekcsoportban már választott, jelölt tisztséget tölt be. A kettős érdek képviseletét nem szabad a demokratikus gondolkodás alapelvei szerint érvényesíteni, mivel az érdek ellenérdek a korrupcióhoz és kiváltságossághoz vezethet. Ebből adódik, hogy a különböző érdekcsoportok a választásokon, nem vehet részt. Így az érdekcsoportok önös érdekeinek kielégítése nem teszi lehetővé az önös érdekek megnyilvánulását.
Az államfőt és a miniszterelnököt külön személyi védelem illeti meg. Amelyet a kormányon belüli rendvédelemben illetékes miniszter közvetlen irányítása és felügyelete szervezése és irányítása alá kell helyezni.
A választott személyek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.
A tiszteletdíj mértéke:
Államfő esetében a minimálbér hatszorosa lehet.
Miniszterelnök esetében a minimálbér hatszorosa lehet.
Miniszterek esetében a minimálbér ötszöröse lehet.
A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselők esetében a minimálbér négyszerese lehet.
A tiszteletdíj mértéke nem adókötelezett. A minimálbér mértékét a mindenkori átlag munkabér fele az-az 50%-a lehet. Munkabér a munkaidőben végzett munkáért járó bruttó juttatás. A munkaidő heti negyven munkaóra, az-az napi nyolc óra. A tiszteletdíjat és a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében a munkaidő a szükséges munkának az elvégzéséhez szükséges idő, amely a munkavégzés jellegéből nem csoportosítható a konkrét munkakezdéshez.
Egyéb választott képviselők esetében a minimálbér háromszorosát lehet meghatározottnak tekinteni, a választottak munkabérének.
A munkabért adóköteles jövedelemnek kell számítani.
Az olyan esetekben, amikor a választók meg vannak elégedve választott képviselőikkel nem szükségszerű a választásokat megtartani.
Minden olyan esetben, amikor a megválasztott személy visszahívását új választással kívánják megerősíteni, vagy új képviselőt kívánnak megválasztani, csak akkor lehetséges, amikor a választók ugyanolyan arányban, vagy többen kérik, mint amennyien azt megválasztották. Ezek az esetek a visszahívásra vonatkoznak. Amennyiben meghatározott választási ciklusokat határoznak meg a választási törvényben, akkor a választásokat a törvényben meghatározott ciklusoknak megfelelően kell végrehajtani.
Tiszteletdíj csak az államfőnek, miniszterelnöknek, a minisztereknek és a választott törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőnek lehet a fent leírtak alapján juttatni. Minden más esetben munkabért kell alkalmazni.
A választott személyek választási idejének lejártával, minden választottat csak az általános állampolgári védelem illeti meg!
Az adózási szabályokat is beleértve.
Általános adózási szabályok: - munkavállalóra és magán vállalkozásokra azonos szabályok vonatkoznak! Az általános forgalmi adó a társadalom tulajdona, az sem állampolgár, sem vállalkozó nem igényelheti vissza! A magán vállalkozásoknak valós személynek kell lenni a tulajdonosnak. A vállalkozásért és annak a törvényességi betartásáért, a vállalkozó mint tulajdonos jogilag felelős személy! Részvénytársaság esetében a részvényesek és a részvények által megbízott a felelős!
A munkabérek egységes értelmezését alkotmányosan kell meghatározni!
Az oktatási rendszernek megfelelően: szakképesítés nélküli, szakmunkás, szakérettségivel rendelkező szakmunkás, technikus, főiskolai végzettséggel rendelkező, egyetemmel rendelkező.
A végzettségek esetében, a megfelelő szak elvégzéséhez az oktatásban meghatározott időtartamban megszabott oktatási idő előtt szakmai szakirányú végzettséget nem lehet megszerezni. A különböző tanfolyamok, nem azonosak a szakmai végzettség betöltéséhez!
A bérezés:
Szakképesítés: nélküli, a mindenkori minimálbér!
Szakmunkás: A minimálbér és plusz annak a 60%-a, hatvan százaléka!
Szakérettségivel rendelkező szakmunkás: A minimálbér és plusz annak a 80%-a, nyolcvan százaléka!
Technikus: A minimálbér és plusz annak a 100%-a, száz százaléka!
Főiskolai végzettség: A minimálbér és plusz annak a 150%-a százötven százaléka!
Egyetemi végzettséggel: A minimálbér és plusz annak a 250%-a kettőszáz ötven százaléka!
Ezen bér irányzatok csak is akkor értelmezhetőek, ha a munkavállaló vagy vállalkozó rendelkezik a munkavégzésnél a felsorolt szakmai szakirányú képzéssel. Az oktatási rendszernek az előírásai szerint.
Amennyiben a munkavállaló, nem rendelkezik a megfelelő oktatási rendszernek megfelelő képzéssel, úgy a szakképesítés nélküli besorolásban kell alkalmazni!
Az oktatási rendszer alapvető feltételei: - általános műveltségi szint, nyolc általános!
・ szakmunkás, a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása, oktatási idő három év!
・ Szakérettségi, szakmunkás és érettségi, oktatási idő négy plusz kettő év, összesen hat év!
・ technikus: a szakérettségi után két év gyakorlati idő után, szakmai elméleti és gyakorlati vizsga eredményes megtétele után. Képzési idő négy plusz kettő, plusz kettő. Összesen nyolc év!
・
・ Főiskola: szakmai szakirányú képzés esetében három év! Akiknek nincs megfelelő középszintű szakma végzettségük, csak akkor menetnek felsőoktatásra, ha előtte megszerzik a szakmai középszintű végzettséget! Felsőoktatásban kötelező a szakmai felvételi, írásbeli és szóbeli felvételit kell tenni a jelentkezőknek és az írásbelin való megfelelés után lehet szóbelizni. Amennyiben az írásbeli felvételi nem sikeres, úgy a szóbeli felvételire már nem jelentkezhet a felvételiző.
・
・
・
・
・ Egyetem: az oktatási profiljának megfelelő szintfelmérő felvételi kötelező, a szakmai szakirányú képzéssel rendelkezőknek nem kell felvételizni, ha már szakmai szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkeznek! Oktatási ideje a megfelelő szakmai szakiránynak megfelelően alakítják ki az oktatási intézmények, a parlamenttel egyeztetve!
Az oktatási rendszer minden területén alkalmazni kell az oktatásra felállított sorrendet és szabályokat! A művészeti és egyéb oktatási területeken is! A szakma tanulásának a tisztelete megkívánja, hogy a szakma alapos elsajátításához, minden oktatási mozzanatot végig kell tanulni mindenkinek! Így csak szakmai szakirányú végzettséggel lehet az oktatás létráján tovább jutni mindenkinek. Megszűnik a kiváltságosság és nem kerülnek szakmailag alulképzettek a megfelelő szakmai szakirányú oktatási intézményekbe!
Az oktatási képzés történhet nappali, levelező, esti képzéseken.
Általános iskolai képzésre, az adott tanév megkezdése előtt, a tárgy év május 31-éig a tanuló betöltötte a hatodik életévét! Csak akkor kezdheti meg a tanulmányait!
A tanév a tárgy év szeptember hónap első munkanapjától a következő év június hónap tizenötödik napjáig tart. Az oktatási anyagot úgy kell felosztani az óraszámokra a tankönyvben, hogy a tanév második felében ismétléssel kell foglalkozni! Új tananyagot az általános oktatásban nem kell oktatni! Az addig tanultak ismétlésével kell foglalkozni, valamint az addig tanultak, bővebb megismerésére kell fordítani.
Magán tanulók esetében kéthetenként értékelő dolgozatot kell íratni, ugyanakkor amikor a többi nappalis tanuló is teszi ugyan azt, ugyan abban az időben!
A sportolók vagy más művészeti tevékenységben elfoglalt tanuló, más egyeztetett időpontban is tehet felmérő vizsgát! Csak a tárgy tanév január hónapjának tizenötödik napjáig, megtegye a felmérő vizsgákat! Mivel a tárgy tanév huszadik napján le kell zárni a tanév első felét! A tanév második felét a tárgy tanév június hónap tizedikéig mindenkinek meg kell tenni az évzáró írásbeli és szóbeli vizsgáit. Azon általános iskolában tanuló diákok, akik valamilyen okból nem tudtak megfelelni az adott tanév vizsgáin, mert eredménytelen lett a felmérő dolgozatuk, azok tanévzárás után, július huszadika és augusztus tizenötödike között, a központilag kiadott időben és helyen, tehetnek ismételten záróvizsgát! Azok a tanulók, akik három vagy attól több tárgyból tettek eredménytelen záróvizsgát, osztályt kell ismételniük. Ezeken a vizsgákon csak az eredménytelen záróvizsgások vehetnek részt! Tankötelezettség hat éves kortól tizennyolc éves korig tart! Tizenkettő éves kortól már a tanuló is felelősségre vonható, ha indokolatlanul kimarad az oktatási rendszerből! A tanköteles gyermekek beíratásáért a szülő, az óvoda, a lakhely szerinti önkormányzat és az önkormányzat jegyzője is felelős!
Az oktatási rendszertől függően, hogy nappali, esti vagy levelező oktatásban vesz részt a hallgató, ugyan az a tananyag elsajátítása kötelező! Ezért kell az egységes oktatási tananyag és az egységes tankönyv! A tankönyveket úgy kell elkészíteni, hogy a tanévnek megfelelően hetekre legyen osztva, így a hiányzó tanuló is önállóan tudja pótolni a tananyagot. Nyolcadik osztályban az összes tananyagot a tanév felére be kell fejezni! Mivel a felvételi vizsgákat a tanév második felében kell megtenni, úgy, hogy a féléves eredménye is rajta lehessen a felvételi lapon.
Szakmunkásképzésnél, középszintű képzéseknél, főiskoláknál, egyetemeknél az oktatási intézmények és a kormány által megbízott oktatásért felelős minisztérium, valamint a parlament közös egységes egyeztetések alapján működnek! Az elméleti és gyakorlati oktatások esetében is! Az oktatási intézmény alapító okiratában kell meghatározni, a szakmai szakirányú képzések menetét! A szakmai szakirányú képzésről szóló szakvizsgákat, csak abban az esetben lehet kiadni, ha a hallgató végig járta az oktatás idejét és megfelelt a záróvizsgán is! Nem lehet szakmai szakirányú képzést előbb vagy rövidebb idő alatt megszerezni, mint ahogyan az előzőekben meg lett határozva.
GAZDASÁG.
Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.
Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.
Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.
Stabilabb megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.
A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.
A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.
Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.
Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.
Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.
Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.
A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.
Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.
A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.
A kollektív szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.
Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.
Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot úgy a kölcsön után maximum 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több féle futamidejű betétek és kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök maximális kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.
A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.
Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.
Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.
43.
A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.
A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.
Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének dátumát, az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.
A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része. A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző az ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával azt ellátta és dátumozta, év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.
44.
Infláció kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az infláció mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.
JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.
Munkabér eseteiben:
Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.
MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.
Adókötelezettségi része. munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.
Munkaadó részéről: 3% három százalék.
ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.
DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK: Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő. Ahol a heti pihenőnap, illetve a heti szabadnap, nem a szombati vay vasárnapra esik, valamint a fizetett ünnepek is munkavégzés kötelezettek, ha a munkaidő rendszerből adódóan a munkavállalónak munkát kell végezni-e a folyamatos rendszer miatt. Ilyen esetben is köteles a munkaadó havonta egy szombat vasárnap együttes kiadására.
Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.
Azokon a munkaterületeken, ahol három műszakban dolgoznak, de a heti munkaidő hétfőtől péntekig tart és a munkavállalók hetes váltásban dolgoznak, csak éjszakai pótlék fizethető!
Mértéke az alapbér órabérének a 20%-a, húsz százaléka.
ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja felügyelet nélkül.
Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.
KÉSZENLÉTI PÓTLÉK: Olyan munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el. Abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.
Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.
MUNKABÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK: Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egyforma értékű juttatást adhat a munkaadó, a munkavállalónak. Csak is kizárólag, akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.
Mértéke: a munkaadó elhatározása szerint.
A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.
Egyé pótlékok és túlórák: Túlmunkavégzés munkanapokon, hétfőtől péntekig, az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának a 20%-a, húsz százaléka. Szabadnapon, sz az szombaton az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának az 50%-a, ötven százaléka. Pihenőnapon az az vasárnap az alapbér alapórabérének az óránkénti díjának a 100%-a, száz százaléka.
MUNKABÉR: Az alapbér és a pótlékok összessége.
A munkabér emelésének egységes és nem százalékos emelésének a megvalósítása, kizárja a bérfeszültséget és az egyes bérrendszerek egységesítése normalizálja a bérek egyenes irányítását. A munkabérek nem százalékos, hanem összegszerű emelése az adott mindenkori minimálbér emelésének az összegszerű emelését kell alkalmazni.
A minimálbér emelésének az összegével megegyezően emelkednek az alapbérek. A százalékos béralap emelés nem arányosítja a termelésben végzettek munkájának az arányát! Mivel a százalékos emelés az egyik alapbérnél az összegszerű emelése messze elmarad a valós, hatékony termelési arányosságtól. Mivel a különböző beosztásokban, különböző alapbérek vannak meghatározva, így a megtermelt javak elosztása nem egyenesen arányos, ha százalékolva van az alapbér emelése. Ha az alap bér összege X- egység akkor az összes alapbér csak X egységgel emelkedhet. Amíg a százalékosnál a minimálbér 5%-al emelkedik, addig a magasabb alapbérben részesülők valójában a minimálbér 5%-ának a többszörösét kapják. Ami a társadalmi és gazdasági igazságossággal ellent mond, mivel a magasabb beosztásban lévőknek, összegszerűen irreális összeggel emelkedik a munkabér alapja. A tiszteletdíjak esetében is csak a minimálbér emelésének az összegével emelkedhet összegszerűen a tiszteletdíja. A nyugdíjak emelésénél is az összegszerű emelés a reális. A nyugdíj személyre szabottan van meghatározva, majd a további emeléseknél is azonos összeggel kell emelni a nyugdíjakat. Így nem lesz irreálisan más az emelések összege mint a százalékos meghatározásnál.
Nyugdíj mint állampolgári járandóság!
A nyugdíjba vonulás alkotmányosan meghatározott szolgálati idő, mint munkaviszony megállapítását egységesíteni kell. Nem lehet állampolgár és állampolgár között különbséget tenni, nő és férfi között . A korengedményes szolgálati időknél az adminisztratív vagy irodai dolgozók korengedménye ne legyen engedélyezett. Korengedményre az adott munkakörben munkát végző személy lehet csak jogosult. Az adott munkakörben effektíve munkát végzők lehetnek jogosultak. Nyugellátásban részesülő állampolgár csak akkor kaphat nyugdíjat, ha választ a nyugdíj kor elérésénél, hogy dolgozik vagy nyugdíjas. Azok a nyugdíjasok akik továbbra is dolgozni akarnak, munkaviszonyban akarnak állni, akár vállalkozóként is, nyugellátását addig kell szüneteltetni amíg a munkavégzést folytat. Egyszerre nyugdíjat és munkabért nem kaphat. A tiszteletdíj esetében is ugyan azt kell alkalmazni, ha az állampolgár olyan tevékenységet folytat, amiért tiszteletdíjat kap, akkor a nyugdíját szüneteltetni kell addig amíg a tiszteletdíjas tevékenységét folytatja!
Különböző ideológiai vagy más érdekcsoportok, alapítványok társadalmi támogatottsága!
A társadalmi támogatottság a különböző érdekcsoportok esetében, mint pártok, egyházak, alapítványok, civil szervezetek támogatása társadalmilag nem indokolt. Mivel az ilyen jellegű tevékenységeket folytató egységek, szervezetek nem közvetlen a társadalom alapfeltételei, csupán saját önös érdekcsoportjuk hatalmi érvényesítésekre használt társadalmi támogatásban részesülve, sok esetben nem a társadalmi igazságosságot képviselik, csupán csak a saját csoport érdeküket.
Az egyházaknak el kell dönteni, hogy a társadalommal együtt vagy a társadalom mellett akarnak-e tevékenykedni. Mivel a népakaratot sem ideológia sem dogma sem gazdasági önös érdek nem írhatja felül. A demokratikus gondolkodásba nem fér bele a kiváltságosság érvényesítése, mert az diktatúra és nem demokrácia. Mivel a kiváltságosság az anarchia és a diktatúra melegágya, ami a korrupciót hivatott kiszélesíteni és érvényre juttatni, sok esetben még törvényesíteni is, az adott éppen ügyeletes hatalom számára.
TENGERPICI 2016-01-07
