HTML

velemenyek

Vélemények, gyűjtemények, elbeszélések, napi események.

Friss topikok

ORBITÁLIS ENERGIA.

 

 

MI, MIÉRT, ÉS MIKOR?

 

Most egy olyan ismeretlen erőről fogok említés tenni, amely velünk együtt van, ott van mindenütt, de még is ismeretlennek könyvelődik el.

 

Bizonyára már sokan hallottak a SÖTÉT vagy FEKETE energiáról.

 

Három fő elemet kell kiemelni, ahhoz, hogy megismerjük az ORBITÁLIS energia erejét, működésének alapvető leegyszerűsített változatát.

 

ORBITÁLIS ENERGIA: orbitális keringés, keringési pálya, valami, valami körül kering.

Körkörös vagy ELIPTIKUS pályán 1/1 az ORBITE a b q. A körkörös ellipszis ingatag, kicsapongó, de önmagát kordában tartó, bár még önmagától időnként még is elcsábuló, falánkétvágyú, de a rendszerét ismét helyreállító energia, jó és összes rossz tulajdonságával együtt fenntartja az állandóság látszatát.

 

Ott van az élőlényekben, a földkéregben, világűrben, a galaxisban, csak méreteiben és súlyánál fogva, más és más nagyságban és méretben.

Az energia, mint olyan érezhető, látható, vagy láthatatlan, sötét, vagy világos formájában szoktuk megtapasztalni.

 

Középen, de nem minden esetben, a központban, van az „b”. Tőle balra az „a”. Majd a jobboldali horizontális tengelyen, a „b” középpontjától jobbra tolódott, önmagának középpontot kijelölő „q” helyezkedik el.

 

Ezzel még semmi újat nem tettem, mert már régóta ismeri a tudomány, hogy az állandó az nem mindenütt állandó, az ORBITÁLIS energia önmaga fenntartására hangot ad ki. A kibillenés az ingatag pályáról veszélyes sugárzást, fényt, hangot és az újraegyesülés, mint ingatag ELIPTIKUS pályarendeződés után nincs visszamaradt háttérsugárzás, újjászületés jön létre.

 

Most az ismeretlen ismerőst fogjuk megismerni: amivel még ma csak ismerkedik a tudomány. Az állandó miért nem állandó a HOLDON, a FÖLDÖN, és a GALAXISBAN.

Az „a” mint 1 mínusz 4 plusz kettő plusz kettő / „b” nagyfrekvenciájú mágneses hullám alacsony hullám hosszúságú / „q” mint másodlagos gondoskodó.

Mindez mérhető a kéregfelszínen, az élőlényekben, csak a FÖLDFELSZÍNEN az „a” minimális állapotára csökken, mivel a „b” feltöltöttségét csak így tudja biztosítani.

Különben megszűnne a FÖLD vonzóereje. A „q” mint másodlagos gondoskodó az „a” felügyelet alatt tartásában érdekelt. Különben nem lehetne vezetéken elektromos áramot vezetni, a „q” védelmezi az áramló elektronok szétszóródását, de ha kikerül az „a” a „b” hatásköréből, elcsapong az ELIPTIKUS pályáról és egyesül a falánk „q” üres tartalmával. Ez már a rövidzár, amely fénnyel, hanggal és tetemes energiatartalommal jár, közvetlen közelében.

 

                                                                                             01.

 

 

 A NAP egyenes vonalú mozgása a világűrben olyan, mint „a” viselkedése a horizontális „b” tengelyének baloldalán, a FÖLD saját tengelyén körkörösen, amíg a NAPPAL együtt csigavonalas ELIPTIKUS kicsapongó pályán követi, mint „q” a „b” horizontális tengelyén önmagának a középponttól eltolódott középpontot határoz meg önmaga elhelyezkedésére.

 

Tehát galaxisunk önmagát megújító ingatag energiapályán mozgó energiahalmaz. Amit itt a FÖLDÖN is előlehet állítani, amely a legolcsóbb energia lehetne, ha felismernék, hogy az állandó az nem mindenütt állandó, és az energia megmaradás törvényét kiegészítenék az energia megújulásának törvényével.

 

Tudom mindez, hihetetlennek tűnik, de az atomenergia az a mesterségesen szétválasztott állapot, ahol kibillentik a „b” horizontális tengelyéről a „q” általa kijelölt középpontot, ezért jön létre a sugárveszély, mint „a” amikor elszabadul.

 A sötét ismeretlen önmagát termeli újra, amely fenntartja az élet minden mozzanatát.

 

Most sokan megkérdezhetnék, akkor miét halunk meg, ha ez ilyen egyszerű?

 

Csupán csak azért mert a „q” a felügyeletet ellátó pozitív oldala a domináns, pontosan azért, hogy megmaradhasson a gravitációs vonzás. A pozitív oldalon lévő „q” pontosan azért tolódik el a horizontális tengelyen önmagának középpontot kijelölve, mert az „a” különben azonnal egyesülne és az energia, olyan alacsony lenne, hogy képtelen lenne fenntartani az egyensúlyt.     

 Az ingatag pálya még így is kibillen alkalmanként, amikor a FÖLD az energia kibillenés miatt megrázkódik, az-az földrengésről szoktak beszélni.

A lebegtetett állapot a galaxisban a súlytalanság állapotát idézi elő, amaddig itt a FÖLDÖN a lebegtetett állapot a „q” önmagának kijelölt középpontját elsősorban a „b” határozza meg, az „a” gyengítése miatt. Tehát, az állandó nem mindenütt állandó. Még ez a jó, hogy így van így lehet élet a földön. Köszönhetően a NAPNAK, amikor megvilágítja a FÖLDET. Energiájával csökkenti az „a” erejét, azonban amikor nem áll szemben a NAP a FÖLDEL, az-az sötét van, mindig lehűl a levegő hőmérséklete, vagy is az „a” a „q” elmozdulását eredményezi. Elmozdul az általa beállított középpontból a horizontális tengelyen. A lehűlés mértéke egyenesen arányos a FÖLDRE érkező sugarak dőlésszögével. Az évszakok váltakozását az energiaáramlás, a „b” töltöttségi állapota határozza meg.      

 

Az alfa, gamma, béta, sugárzás, mint életet kioltó, és életet mentő állapotában is előfordul az életünkben, csupán az elhelyezkedési állapotuk határozza meg veszélyességi állapotukat.

Létezésükkel a halhatatlan hangokat és a láthatatlan képeket tudjuk biztosítani az emberiség számára, még is önmagukban nagyon veszélyesek.

ÜDVÜZLETTEL: TENGERPICI.  2011.05.06.

 

                                                                                        02.

 

Szólj hozzá!

 

 

Megalakul az első:

 

"MAGYAR DEMOKRATIKUS

BANÁNKÖZTÁRSASÁG

ALKOTMÁNYA".

 

 

 

Csak párszó: a „demokratikusan gondolkodó társadalomban az ALAPTÖRVÉNYT, mint alkotmányt a demokratikus választók, akik ott élnek abban a közösségben azok hozzák létre, szavazzák meg és nem különböző csoportérdekek, hajtják a sajátos önös érdekeiket”. Mert különben semmivel sem lesznek különbek azoknál a diktátoroknál, akiket állandóan ócsárolnak. FEJLETT TÁRSADALMAT CSAK FEJLETT TUDATTAL LEHET LÉTREHOZNI. DEMOKRÁCIÁT MEG CSAK KIVÁLTSÁGOSSÁG NÉLKÜL LEHET ÉPÍTENI? LÉTREHOZNI.

Már volt alkotmányunk, ahol a legfőbb érték az ember volt.

A mostani. meg amit csinálni akarnak, amelyik már készen van csak hülyítik a népet, azzal meg nyomorba , nincstelenségbe döntik a társadalom nem kiváltságos rétegét.

Ezért hoznak olyan törvényeket, amelyeket mindenki úgy értelmez, ahogyan akar. ILYEN LESZ AZ ÚJ ALKOTMÁNY IS. CSAK A KIVÁLTSÁGOSOK HATALMÁT FOGJA ERŐSÍTENI. 

 

Olyan csodálatos lesz az alkotmány, mint a 89-es rendszerváltás? Már nincs mit eladni, hát elveszik a kiszorítottak emberi méltóságát is. Vajon miért nem jutott eszében senkinek beleírni valamelyik pontban, hogy „SEMMILYEN SZERZŐDÉST NEM LEHET EGYOLDALÚAN MEGVÁLTOZTATNI, VAGY FELMONDANI”?


Miért nem került bele, hogy „AZ ÉRDEKCSOPORTOK KIVÁLTSÁGOSSÁGÁT MEG KELL SZÜNTETNI”?

 

Miért nem került bele, hogy „AZ ÖNKORMÁNYZATI ISKOLÁBAN UGYAN ANNYI LEGYEN A FEJKÓTA MINT AZ EGYHÁZI ISKOLÁKBAN”?

 

Lehetne még folytatni számtalan dologgal, de inkább a miértre kellene keresni a választ.

 

Azért mert az úttörőknek is csak tizenkét pontjuk volt?

 

Azért kapnak a gyermekek is szülői szavazatokat, mert csak a tizenkét pont lebeget a kérdések összeállításakor a szemük előtt?

 

Azért lett ilyen az egész, mert a teljes kiszolgáltatottsághoz ennyi is épp elég, vagy csak ennyire tellett és elakadtak, mint a rendszerváltással, mint demokratikus kizsákmányolással?

 

SAJNOS AZ ELMÚLT TOBB MINT HÚSZ ÉV GYAKORLATA, CSAKA KIZSÁKMÁNYOLÁST, ÉS KIVÁLTSÁGOSSÁGOT VOLT HIVATOTT BIZONYÍTANI MINT GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁS.  

 

Üdv: TENGERPICI.  2011. 03. 05.

Szólj hozzá!

Éttermekben, bárokban, sőt még a

 

Parlamentben is tilos lehet a

 

dohányzás július 1.-től

 

Éttermekben, bárokban, sőt még a Parlamentben is tilos lehet a dohányzás július 1-től

Éttermekben, bárokban, munkahelyeken, sőt még a Parlamentben is tilos lehet a dohányzás július 1-től. 16 „FIDESZES” képviselő pénteken önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelyben azt javasolják, hogy minden zárt terű helyiségben tiltsák be a dohányzást.

Mindezt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és az egyik kezdeményező „FIDESZES” képviselő, HEINTZ TAMÁS jelentette be. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: Magyarországon minden ötödik halálesetet a dohányzással összefüggő betegségek okoznak.

A dohányzásmentes zárt helységek közül a törvényjavaslat csak két kivételt tesz: eszerint a pszichiátriai osztályokon és a szállodák dohányzásra kijelölt vendégszobáiban rá lehet majd gyújtani.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság pénteken közleményben is tudatta: egyetért a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását kezdeményező indítvánnyal, és arra kérik a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, hogy mindannyian szavazzanak igennel a benyújtott javaslatra. Az államtitkárság arra is felhívja a figyelmet, hogy téves a szigorítással kapcsolatos hiedelem, miszerint a dohányzás tiltása kedvezőtlen hatással van a vendéglátóiparra.

 A dokumentum szerint ez a rendelkezés Írországtól Szlovéniáig sehol a világon nem csökkentette vendéglátóipar bevételét.

A dokumentum szerint a dohányzás miatt Magyarországon 18 percenként meghal egy ember. A cigaretta áldozatainak száma körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, öngyilkosság, balesetek, erőszakos halál, kábítószer-fogyasztás és AIDS miatt összesen meghalnak. A passzív dohányosokat is gyilkolja a cigarettafüst, évente több mint 2500-an halnak ebbe bele. Budapesten minden harmadik 3-6 éves gyermek (13 500-an) volt passzív dohányos az elmúlt esztendőben.

Magyarországon a becslések szerint a felnőtt nők 32 százaléka, a felnőtt férfiak 46 százaléka dohányzik.

A 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember rabja ennek a szenvedélynek. Közülük sokan válnak a dohányzás miatt munkaképtelenné, ami nagy gazdasági veszteségeket is okoz. Az adatok alapján egy év alatt több mint 5 ezer munkaképes férfit és 500 nőt „ROKKANTOSÍTOTTAK” a dohányzás miatt, kezelésük és gyógyszerkiadásaik a nemzeti össztermékének (GDP) 1. 1/2 - 2 százalékát viszi el. Közgazdasági elemzések azt bizonyítják, hogy a dohányzás okozta közvetlen és közvetett költségek, jelentősen meghaladják a dohányzásból származó jövedelmeket.
- Független Hírügynökség -

    

MICSODA DOLOG ÉS AMI  A

 

LEGFONTOSABB MA

 

MAGYARORSZÁGON.

 

 

Mindez mellett teljesen eltörpül mind az

 

amennyiben a 89-es módszerváltás,

 

bocsánat a minden áron magánosított

 

demokráciánk került az ORSZÁGNAK.

 

 

Tulajdonképpen, ha kábítószerezne az

 

ország, vagy netán öngyilkos lenne, vagy

 

éppen alkoholista volna, sokkal jobb

 

lenne a gazdasági mutatónk.

 

 

Valójában gondoljuk végig: amennyiben

 

betiltanánk a különböző kenceficéket,

 

mint tudni illik a kemikália a sok

 

mesterséges étellel és illatosítóval, csak

 

azért van árulva, hogy tönkre ne

 

menjenek „URAMBÁTYÁMÉK” A

 

magánosított gazdaság gyöngyszeme,

 

mint a vörös iszap okozta katasztrófa

 

szinte áldás volt, a nagy gyűjtögetés

 

lehetővé tette a fosztogatást, és a

 

korrumpált megvesztegetés lehetőségét.

 

 

 A nyugdíjasokat a rendszerváltás után

 

szinte futószalagon gyártották, most

 

meg ráfogják a „RATKÓNÉNIRE”, hogy

 

sok a nyugdíjas. Ugyanakkor a 180

 

négyzetméteres iroda egyáltalán nem

 

pazarlás még akkor sem, ha meg sem

 

merik mondani, mennyibe került?

 

 

A dohányzást már betiltották a

 

parlamentben, az eredménye az lett,

 

hogy kitiltották a kamerákat.

 

 

Már kilenc éve annak, hogy egyesek be

 

sem ülnek az ülésterembe a pénzüket

 

még is, felvették.

 

 

A legnagyobb veszteséget az elmúlt

 

huszonkét évben okozták az országnak.

 

Sokkal jobb lenne, ha végre azzal

 

foglalkoznának az unatkozók, és nem

 

azzal, hogy diktatórikusan megtiltják az

 

állampolgárnak, hogy meg ihasson egy

 

pohár italt, egy kávét, egy cigaretta

 

elszívását kultúrált körülmények között.

 

Kíváncsi lennék arra, hogy aki ezt

 

kitalálta vajon az dohányzik vagy sem.

 

 

 A képviselőket is kellene naponta

 

többször ellenőrizni, véralkoholszint

 

szempontjából, és a parlamentet be kell

 

kamerázni, vajon rágyújtanak-e a

 

tisztelt bent lévők, és meg kell szüntetni

 

a pártok és a különböző alapítványok és

 

érdekcsoportok közpénzből való

 

finanszírozását. EZ VAJON MIÉRT NEM

 

JUTOTT SENKI ESTÉBE? MELYIK NAPON

 

LEHETNE MEG TARTANI? A

 

KAPITALIZMUS, VAGY A MINDENÁRON

 

MAGÁNOSÍTOTT ORSZÁG

 

ÁLDOZATAINAK A NAPJÁT? MIKOR LESZ

 

A NYOLC MILLIÓ KOLDUSBÓL

 

NYOLCMILLIÓ ÁTLAG EMBER?

 

 

 

Tisztelettel. TENGERPICI    

Szólj hozzá!

Hogyan buknak meg az erős

 

kormányok?


 A választásokon kiugróan nagy többséget szerző pártok általában nem tudják megtartani hatalmukat és a következő választás során ellenzékbe kényszerülnek - ez derül ki a REPUBLIKON Intézet 24 ország 37 kimagaslóan erős kormányát vizsgáló elemzéséből.

 

 

Ezeket a kabineteket általában többpárti koalíciók váltják le, egyetlen párt szinte soha nem képes erre önállóan.

A Fidesz 2010-es győzelme az utóbbi három évtized egyik legnagyobb arányú győzelme, azonban e siker nem egyedülálló. A Fidesz győzelméhez igen közeli, attól csak néhány százalékponttal elmaradó eredmény született már Bulgáriában, Romániában vagy Szlovákiában is. E győztes pártok azonban gyakran - régiónkban mindig - egy ciklus után már ellenzékbe kerültek. Közép-kelet európai sajátosságnak tűnik az, hogy a kimagasló választási eredményt négy évvel később bukás követi: ebben a régióban alig találunk olyan kormányokat, amelyek meggyőző választási szereplésüket időben is stabil kormányzásra tudták váltani - írja az elemzés.

Az esetek túlnyomó többségében - 80%-ban - az erős kormányokat csak
koalíció tudta leváltani: egyetlen párt szinte soha nem tudott leváltani erős kormányt. Gyakran segített az is, ha már a választás előtt valamilyen formában közösen tudtak indulni. Különleges esetként, de előfordult az is, hogy egy koalíció egy olyan pártot váltott le, amely önmagában erősebb volt a koalíció legerősebb pártjánál - ilyen esetekben heterogén, sok pártot tartalmazó összefogások győzték le a korábbi erős kormányt.

Mikor erős egy kormány?

Az elemzés szerint két tulajdonság alapján akkor erős egy kormány, ha vagy nagy többséggel kerül hatalomra vagy pedig újraválasztják. A huszonnégy ország közül csupán két országban nem volt ilyen erős kormányt leváltó választás (Franciaország és Olaszország), míg a legtöbbször - háromszor - egyetlen országban, Bulgáriában történt meg.

A kutatás szerint Nyugat-Európára nem jellemző az, hogy egy párt jelentősen kiemelkedik a többi közül, ugyanakkor a közép-kelet-európai térségben ritkán fordul elő az időben stabil kormányázás.

A vizsgált időszakban a leghosszabb ideig tartó
kormányzás a brit Konzervatív Párt nevéhez fűződik, 1979 és 1997 között voltak megszakítás nélkül az ország élén.

A vizsgált időszak legnagyobb különbségét a bolgár jobbközép pártok választási szövetsége, az ODSZ5-koalíció szerezte 1997-ben, az addig kormányzó b22,3%-val szemben 52,2%-ot szerzett; ez a különbség nagyjából akkora, mint a Fidesz 2010-es győzelmének mértéke. Ez a kimagasló eredmény a négy évvel későbbi választásra 18,2%-ra csökkent és megbukott a kormány. Ennél alig kisebb győzelmet ért el a 2001-es lengyelországi választáson a Demokratikus Baloldali Szövetség, mely 41%-os eredményével végzett a jobbközép Polgári Platform előtt - közel 29 százalékponttal. A párt a
bolgár példához hasonlóan rosszul szerepelt a következő választáson, 11,3%-os eredményével szintén ellenzékbe került.

  • - Független Hírügynökség -


Mi az Ön véleménye?

Hozzászóló: fama.  2011.02.23, 16:47

MIÉRT BUKNAK MEG AZ ERŐS KORMÁNYOK.

válasz

A kormányok általában koalícióban érnek el nagyobb eredményeket. Ott viszont az érdekcsoportok kikezdik egymást, az önös csoportérdek lép előtérbe, "ha te nem engeded az én akaratomat véghez vinni, akkor kikészítelek". Mivel mindenkit csak lakva lehet kiismerni. Ezért a több párti demokráciának csúfolt érdekcsoportosulás soha nem fog eredményre vezetni. Ezt minden politikus tudja, csak éppen nem beszélnek róla. Mert a hatalomvágy hajtja őket, és a hatalomért mindenre képes némely személy. TENGERPICI

MINT MINDENNEK MEG VAN A MAGA OKA CSUPÁN CSAK A GYŰJTEMÉNYEM NAPI ÉLETÉNEK 

TÁJÉKOZTATÁSA CÉLJÁBÓL TETTEM, MINDEN HÁTSÓ GONDOLAT NÉLKÜL.

     TENGERPICI

Szólj hozzá!

     

 

FÁMA

           2008’’

 

 

 

 

                                                         GRÁNER ANDRÁS.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akarva akaratlan, még is, előbb vagy utóbb, így vagy úgy.

                 De napvilágot lát, minden olya dolog, amit nem szeretnének.

 

 

 

                                 Ha még is megtörténne?

 

 

 

                      Ajánlom ezeket a sorokat azoknak…

 

 

                Akik, nem látták vagy hallották.

                Azokat a beszélgetéseket, vitákat.

 

               Amelyek ott történtek, ahol nem dúltak a nézetek közötti agresszív kiirtások.

               

  

               Inkább a tiszta őszinte párbeszéd, nyers őszinte kinyilvánítása.

              

            

 

              Köszönetet mondok azoknak, akik szívesen leálltak, leültek. Egy- egy téma mellé és elmondták őszinte véleményűket.

 

Meggondolásra, megfontolásra, elgondolkodásra, átgondolásra ajánlom.

 

Budapest 2008.

 

 

 

 

                                 Tisztelettel a gyűjtő.     Gráner András.  

             

 

 

 

 

 

          

 FAMA GYŰJTEMÉNY ELSŐRÉSZ.                                        1/3: 1-16-ig.

 

 

 

Szóbeszéd, híresztelés, mendemonda, amiről az emberek beszélnek.

 Napjaink a mindennapi ember szemével. A szabadságot szerető, egyszerű törvénytisztelő, de mindent tudni akaró demokráciát építő szemével. Történt azon a szép vagy kevésbé szép napon. A választók a változásra tették le voksukat. A nagy szabadság hősi harcosai vezetésével. A munkás­­ paraszt kormány alkotmányát és törvényeit az értelmiségi demokráciára cserélték. Tudni illik a munkás paraszt kormány, nem szerette az értelmiségit, ha a hatalom gyakorlását szerette volna befolyásolni. Mivel a munkás és a paraszt általában szereti a számára is érthető egyértelmű határozott dolgokat. Minden területen. A változás szellemét mindenki várta. Így meg is történt a csoda. Az egypártrendszer átalakult többpárti demokratikus rendszerré. Mivel a legtöbb választónak sejtelme sem volt a szép új világról, így elhitte, vagy elhitették vele, hogy neki is jobb lesz. A frissen megválasztott, akkor még értelmesnek tűnt értelmiségi átvette az irányítást. Azonnal neki is láttak az állami vagyon kisajátításának. Amit már nem mertek azonnal magukévá tenni, eladták. Azoknak, akik állítólag fizettek érte. Az így létrejött tetemes értékből nem tudták kifizetni az állami adósságot, csak növelni voltak képesek. Meg kell azért említeni: lázas kemény munkát végeztek. Önmaguknak kiváltságosságot, míg a többieknek munkanélküliséget sikerült nagy erőfeszítések árán létrehozni. Így legalább mindenki kapott valamit. Nagy volt az öröm, még most is tartana, ha nem kellett volna a gyerekeknek az iskola helyett a kocsmában tanulni. Mivel az egyház visszakapta, vagy csak úgy megkapta az iskola épületét. Az ország akkori első közjogi méltósága azonnal intézkedett, nem tett semmit. Ez azért még is csak nagylelkű cselekedet volt tőle. Köszönjük, igazán köszönjük. Azért ekkora áldozatot még sem vártunk el tőle. Elvégre egy demokratikus köztársaságban ezt nem is lehetett volna jobban végrehajtani.

Én biztosan másképpen oldottam volna meg. Csak akkor adtam volna oda az ingatlant, amikor már minden gyermeknek lett volna helye az iskolában.

Közben a törvényhozás tette a dolgát. Telt múlt az idő és sorra jöttek a jobbnál jobb módszerek és ötletek. Miközben egyre nagyobb mértékben kellett kialakítani az esélyegyenlőtlenséget. Meg kellett valósítani a szétvert, bocsánat osztogatott gazdaság támogatását. Ez nagyon jól sikerült. Támogatás az van, termelés és munkahely az nincs. Az értelmiségi demokrácia tengeren túli csúcsteljesítmény. Mint olyan, minden társadalmi és szociális nem kívánatos formáját sikerült megvalósítani. Mert ugye, akkor jó, és ember centrikus egy társadalom, ha minél több a munkanélküli és az öntörvényű állampolgár. Csodálom azokat, akik így alkotnak véleményt. Ami van, az nem jó, de még jobbat nem találtak ki. Szeretnék egy nagyon nagy titkot nekik elárulni.                                       

 

 

                                                                                                   01.  

 

 

 

Már kitalálták csak az nem fűlik a kiváltságos foguknak. Az értelmiségi társadalom saját fajtáját is képes hátrányos helyzetben tartani csak, hogy az önös érdekét ki tudja elégíteni. Intő példa a tanárok helyzete a demokráciának csúfolt, diktatúrának napjainkban.

                                        

Minden jól szervezettnek mondható társadalomban az oktatás alapköve a társadalomnak. Épp úgy, mint a társadalom legkisebb alkotó eleme a család.

A szükségszerűségből adódóan a gazdaság termelékenységének hatékonysága alapozza meg a társadalmi viszonyok fejlődését, és vele együttesen a szociális hatékonyságot is. Amit sem a szabadon választott képviselet, sem a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók nem akarnak felismerni. El vannak foglalva saját kis dolgaikkal. Vagy nagyon is jól tudják, csak éppen nem akarnak, vagy nem tudnak vele foglalkozni. Mindenféle felelősségvállalás nélkül hoznak meggondolatlan gyakorlatban alkalmazhatatlan rendelkezéseket.

 

A magángazdaság állandó támogatása és adókedvezménye csak a gazdasági nemtörődömséghez, és csak is a támogatásokra számító gazdasági ellaposodáshoz fog vezetni. Az egész gazdasági rendszer úgy van kialakítva, hogy csak a kiváltságosok önös érdekét legyen hivatott kielégíteni és biztosítani.

                           

                          

A kiváltságosság és az öntörvényűség egyáltalán nem a demokratikus gondolkodás formája. Még akkor sem, ha azt köztársaságnak nevezték is el. Bizonyára valamennyire kezd kirajzolódni a nemtörődöm felelőtlen öntörvényű társadalmi formánk csodája. Amely valóságos melegágya és előestéje az anarchiának. Én a demokratikus szocializmusnak látom leginkább a társadalmi hiányosságát. Ahol az állam gazdálkodik, és a magángazdaságokat hagyja működni a tisztességes törvények keretein belül. Támogatást a kezdő vállalkozásoknak az induláshoz kell biztosítani. Az oktatás egységes ráfordítással azonos színvonalú egységes követelményekkel kell, hogy megvalósuljon. Legyen választási lehetősége az állampolgárnak. Állami vagy magánterületen tevékenykedne-e.

A médiák felelősségvállalását is meg kell tenni. Úgy a hitelesség, mint a felelősség területén. A személyiségi jogok gyakorlása nem azonos a kiváltságossággal.

A törvények legyenek rövidek, tömörek mindenki számára egyértelműek.

A személy vagy vagyon ellen elkövetett cselekményeket minden korban és formájában súlyosan kell szankcionálni.

 

                                                                                                   02.

 

 

Fiatalkorúaknál a tanulást, felnőtt korúaknál a büntetés ideje alatt a munkavégzést kell kötelezővé tenni.

Sokat lehet mostanában hallani a vidámbarakk korszakról is, természetesen csak negatív értelemben. Pedig akkor volt létbiztonság, aki akart az, dolgozhatott, aki tudott is azt meg hagyták, hogy dolgozzon.

Az építőjellegű kritikát elfogadták. Igaz az esetek nagyobb százalékában nem minden esetben fogadta örömkitörés, de elfogadták. A felelősségre vonás végrehajtását nem a kiváltságosság határozta meg. A választott vagy kinevezett beosztásokban szigorúbb volt a felelősségre vonás. Tudom, mert végig éltem a Kádár korszakot. Elég sok helyen megfordultam, találkoztam felelős beosztású emberekkel. Akkor is, most is, a demokratikus szocializmus híve voltam és vagyok. Amennyiben lenne olyan értelmiségi, aki nem tudna róla, elmondanám:

A hetvenes évek második felében az áhított tengerentúli kapitalizmusból érkezett szakemberek, el volt ragadtatva a háztáji gazdaság kiszélesedett alkalmazásától.

Az állami mezőgazdaság modern felszereltségétől. Amit 90-után csodálatos módon teljesen tönkretettek. Visszavitték a második világháború előtti színvonalra.

Úgy gondolták, akinek pénze van, az már szakmailag is, érett a gazdálkodáshoz.

Mint bebizonyosodott a szakmai tudást nem a pénztárca határozza meg.

Akik a törvényhozás mindennapjaiban részt vesznek, közülük sokat nem engedtek a törvényhozás közelébe sem. Pontosan azért mert, több kárt okoztak volna, mint hasznot. Napjainkban a bölcsész, a jogász, az író, a média szakember igyekszik hozzá nem értően megmagyarázni, a gazdaság lényeges dolgait.

 A média a kapitalizmus legnagyobb kiszolgálója. Mert rajta keresztül lehet igazán butítani a társadalmat. Jól lehet rajta keresztül buzdítani vagy a semmire való árút eladni. Lehet, az a baj, hogy az ilyen és hasonló dolgokról nem volna szabad beszélni.

De, ha nem beszélünk valamiről, az attól még létezik. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, ki fog derülni. Aki demokráciát akar építeni, annak tiszta lapokkal kell játszani. A svindlis, hazug ügyeskedők, mások kiszolgáltatottságát idézik elő, vagy gazdaságilag szándékosan teszik tönkre.

Egyáltalán nem demokratikus cselekedet. Mert a demokrácia NÉPHATAKOM.

 

                                                                                             03.                                                                           

Még akkor is, ha sokan szeretnék a sajátos önös érdekeiket úgy megvalósítani, hogy közben másokat le szeretnének söpörni a palettáról.

A szabadságnak ára van. Vannak, akiknek meg kell tanulni másokkal együtt, élni. Vannak, és lesznek olyanok, akiknek le kell mondani a kiváltságosságról, felsőbbrendűségről.

A tisztelet az embernek kell, hogy járjon, és nem, pedig a hovatartozásnak kell azt meghatározni.

 

A hovatartozás szabad gyakorlása nem szabad, hogy bárkit is felhatalmazzon olyan cselekedetre, amellyel mások szabad mozgását, vagy személyi szabadságát azzal megsértse vagy hátrányos, megalázó helyzetbe hozza.

 

                           

 

                                                

A demokratikus társadalomban az egyházaknak együtt működést kell tanúsítani. Oktatási, nevelési módszerükkel a társadalmat alkotó néppel kellene együttműködni, és nem, pedig a hatalmat játszó kiváltságosok mellett külön hatalmat játszani. A települések szabadgazdálkodását a törvényhozásnak elő kellene segíteni. Sajnos inkább a már meglévő vállalkozások érdekkiszolgálását helyezik előtérbe. Így az egyszerű ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy a kisebb csoport érdekeinek kiszolgálója lesz a többség. A többpárti demokrácia egyik legnagyobb hibája, az önös politikai érdekek érvényesítése. Következménye a parlamenti törvényhozás rossz működése. Az akadékoskodás inkább nevetségessé teszi a működését, mintsem kellő tisztelet övezné azt. A választók egy része úgy gondolja, hogy az általa meg nem választott képviselőt szabadon bántalmazhatja. Pedig milyen jó lenne, ha az általa megválasztottat vonná inkább felelősségre. Megtett-e mindent annak érdekébe, amiért megválasztotta? Döntéseiért vállal-e felelősséget?

Beszámol-e döntéseinek mikéntjéről?

A választópolgári vélemény kinyilvánítás csak is kizárólag akkor lehet demokratikus, ha az nem okoz másoknak anyagi kárt.

Vagy személyi biztonságát az nem veszélyezteti. A szabadon választott képviselőnek tudatában kell lenni a ténnyel, választói bármikor megvonhatják tőle a kapott bizalmat. Abban az esetben, ha ugyanannyi, vagy több szavazó teszi azt, mint ahányan megszavazták. Törvényhozásban csakis kizárólag a választott képviselő vehet részt.                                                  

                                                                                            04.

Az érdekcsoportok által bejuttatott személyek, csakis kizárólag javaslattételi, és véleményezési joggal élhetnek.

Személyre szólóan kell választani: a köztársaság elnökét, miniszterelnököt és a minisztereket. A választottak egyéni választókként kell, hogy induljanak a választáson. A különböző érdekcsoportok, politikai pártok, egyéb szervezetek a törvényhozásban közvetetten vehetnek részt.

Így a választók akaratának érvényesítése nagyobb teret fog kapni.

Az alkotmány mindenkori megszavazását vagy annak módosítását, csak is kizárólag a hatalmat gyakorló nép lehet jogosult.

A demokráciának a nép által gyakorolt hatalomnak kell lenni. Ahol mindenki szabadon gyakorolhatja vallási és világnézeti hovatartozását, az alkotmányos jog és a törvényesség megtartása mellett.  A lakosság alapvető létszükségletét biztosító tevékenységeket, illetve szükségleteiket magában hordozó tevékenységeket, állami felügyelet alatt társadalmi, népi tulajdonban kell tartani. Ilyenek: oktatás, egészségügy, ivóvíz, energia, tömegközlekedés, rendvédelem, honvédelem.

 A mezőgazdaság részleges vállalkozás alapon való működése szükségszerűen alakítható.

 

                                                 

Az állami, azaz népi tulajdont, állami alkalmazottakkal kell védeni.

Mint: nemzeti-bank, és egyéb közintézmények, illetve a lakosság alapvető létszükségletét kiszolgáló létesítményeket szükség szerint. Az a társadalmi közösség, amely alapvető szükségleteit piaci alapra helyezi az önmagával követ el gyilkosságot. Társadalma elveszíti létbiztonságát. Kiszolgáltatottá válik a magántőke telhetetlen, kapzsi étvágyának.

 

 

Úgy gondolom, az a szabadon választott képviselő, aki kiszolgáltatottá teszi választóit és embertársait, az nem méltó arra, hogy választott képviselő legyen.

A gazdaságban és a kereskedelemben törekedni kell, a viszont-kereskedelem és az alvállalkozás megszüntetésére.

Helyette részvénytársaságok, szövetkezetek, szakmai és egyéb csoportosulások irányába kell elmozdulni. A mezőgazdasági terméket előállító termelők csoportosulása az előállított terméket ne a kereskedőnek adja el. Üzemeltessenek közösen feldolgozót vagy üzlethelyiséget. Ahol a termelők alkalmazottja fogja feldolgozni vagy eladni a terméket.

 

                                                                                       05.

Szólj hozzá!

                                                                                                  

Így nagyobb haszonnal, de a vásárló számára még is olcsóbban lehet eladni.

A gazdasági közösségeket célszerű tájjelleg, termesztett vagy előállított termék, illetve település szempontjából is figyelembe venni. Célszerű az adókulcsok megállapításánál az egyszerű, gyorsan áttekinthető, mindenki számára egyértelmű törvényeket alkalmazni. Az árak alacsonyan tartása érdekében a haszonkulcs adó alkalmazása.

Minél nagyobb az előállítási és az eladási ár közötti különbség, annál több adót keljen fizetnie, az eladónak, termelőnek.

A tisztességes haszonkulcs meghatározható.                  

Tudom, most sokan elítélnek vagy legszívesebben, letörölnének a térképről.

Mint az előzőekben említettem, a demokráciában áldozatokat kell hozni.

Aki erre képtelen, az alkalmatlan a demokratikus társadalom befogadására.

A XXI. század társadalmi fejlődése a demokratikus szocializmus irányába fog eltolódni. Függetlenül attól, hogy szeretnék-e a kiváltságosok vagy sem.

A törvényszerűségen alapuló társadalmi fejlődést nem lehet sem diktatúrával, sem szellemi kizsákmányolással, sem bizonytalanságban tartással megakadályozni.

 

A XX. század végén kialakult politikai és gazdasági rendszerváltás tanulságos gyakorlati látszata: Hazánkban a II. világháború után, a kialakult egypártrendszer alapvető hibája: a személyi kultusz kialakulásának formája 1956-ig. Majd a mindenáron való államosítás, mint olyan, szétzilálta a családok együttélésének egybetartozását. A női egyenjogúság területén a nők munkavállalásával a társadalom legkisebb alkotó eleme a család, mint olyan, felbomlott, és az egyszemélyes én irányába tolódott el.

Az egyenjogúságot hiba volt a munkavégzés területéről megnyilvánítani.

Vidéki viszonylatban, töredékeiben megmaradtak a nők családcentrikus, tevékenységei.

 

Mint háztartásbeli tevékenységet folytatók, nem saját nevükre végeztek bedolgozást, a családfő vagy valamely más családtag nevére. Igaz a gyermekek nevelésével több időt tudtak eltölteni. Azonban ez nem volt teljes értékű, sem a nő, sem a család szemszögéből nézve. Előnyére mondható több olyan dolog, amely nem csak társadalmilag, de emberileg is becsülendő. Viszont társadalmi szempontból nagyon is hasznosnak minősült. Mivel az iskolai rendszer felépítése oktató és nevelő jellege megpróbálta helyettesíteni a családi neveltetést.

 

 

                                                                                                   06.

 

 

 

 

 

 

A felnövekvő nemzedék családcentrikus mi voltja ellaposodott, gyengült. Gazdasági folyamataiban kialakultak a munkahelyhez, munkavégzéshez tartozó sajátos csoportok. A mi gyárunk, a mi termelő szövetkezetünk, a mi iskolánk stb. Dolgozók nagyon kis kivétellel a sajátjuknak tekintették a munkahelyüket, lakóhelyüket. A termelt és előállított javakat. Tudni illik, a gazdasági formája nem a raktárra való termelésről volt híres.

A mezőgazdaság és az ipar nem tudott lépést tartani egymással. Termelékenyégét a világpiac megmérettetésének hiánya nagymértékben, befolyásolta. Tudni kell, ezt a fajta hiányosságát az akkori nyugati politika és gazdaságpolitika tette olyanná, amilyen volt. A KGST, azaz a szocialista tábor gazdasági tömörülése nem volt kellő képen nyitott. Annak ellenére nem volt min szégyenkezni a nagy nyugat előtt.

A rohamos gazdasági és szociális fejlődés a második világháború után ment végbe hazánkban.

Napjainkban demokráciának csúfolt politikai tulajdonviszonyi rendszerváltás, mint jogállamiság, mint demokratikus békés egymásmellet élés megbukott.

A jog előtt csak elméletben egyenlők. A gazdaságban az anyagi helyzetük és származási hovatartozásuk határozza meg az állampolgárok helyzetét.

Az oktatási rendszerük a kiváltságosság és a hovatartozás elvén alapszik. Nincs egységes követelményrendszer. Bizonyára azért van így, mert a kis kiváltságos másképpen képtelen lenne lépést tartani a követelményekkel.

Inkább felosztották ELIT, és nem közénk való tanulókra a gyermekeket.

Így van ez az általános iskolától a felsőoktatás szintjéig. Az egyáltalán nem baj, hogy fizetni kell az iskolákban a tanításért. Az már viszont baj, hogy nincs munkahely, ahol meg lehetne keresni a tandíj árát. Így a jogalkotó megalkotta a nagy értelmiségi semmit. Vagyis jogod van tanulni és dolgozni, de ha nincs pénzed, nem tanulhatsz, ha pénz kellene, hát dolgozz.

De munkát, megélhetést, létbiztonságot azt a társadalom nem biztosít. Bocsánat nem a társadalom, a társadalmat irányító hatalom az, amelyik nem biztosítja. Mondhatnám csodálatos új világ.

A szocializmusban keservesen összegürcölt társadalmi vagyont elosztogatták, majd megfejelték, rá költekeztek még egy csomó adóssággal. Állítólag ők azok, akik, harcoltak a kommunizmus ellen, csak az a baj, nem is volt kommunizmus, csak szocializmus. Állítólag az állam rossz gazda, szerintem a magán gazdaságon alapuló társadalom bebizonyította az elmúlt 18 évben, hogy semmivel sem jobb, társadalmi szempontból sokkal rosszabb gazda, mint az államosított társadalmi forma. Az esélyegyenlőség, mint jogi fogalom csak elméleti forma. Mivel különböző adókkal és szabályokkal ellehetetlenítik az állampolgárokat.

 

                                                                                                   07.

 

 

 

 

Lehet, hogy ez a cél, csak még a társadalom erre nem érett meg, hogy felismerje. Különböző szónoklatokat lehet hallani a rendszerváltóktól, csak az a baj, hogy ők is rendszerváltók voltak. Most meg pont a saját hozzá nem értésüket szeretnék leplezni, ilyen vagy, olyan magyarázkodásukkal. Hozzá nem értésüket ugyan be nem képesek ismerni. Elhibázott intézkedésüket már képtelenek visszavonni.

Így kialakult egy olyan politikai társadalmi forma, amely már társadalmunk szinte egészére nézve nem kívánatos. Itt szeretném feltenni a kérdést: Ezért kellett rendszert változtatni? Kár volt, nagy kár. Csúnya és nem kívánatos dolognak tartom az olyan politikai és gazdasági gondolkodást, amely más társadalmak rendjének szétbomlasztását eredményezi csak azért, hogy saját önös érdekeiket ki tudják elégíteni.

Az egyházak már nem az állammal együtt, csak mellette hajlandó működni. Társadalmi vonatkozásuk a százéves papi uralom, a keresztes háborúk történelmi vonatkozása alapján egyáltalán nem kívánatos ebben a formájában.

A kiváltságosság és az elszegényedés további fokozását fogják előidézni.

Jelenlegi társadalmi formánk jogállása lehetővé tette és teszi továbbra is a különböző szolgáltatók számára, hogy hatóság fennhatóságával szankcionálják az állampolgárok alapvető jogait. Amihez gyakorlatilag nem lehetne létjogosultságuk.

Figyelmetlen vagy készakart figyelmetlenségről van-e szó, azt természetesen kideríteni a bonyolult mi voltja miatt szinte lehetetlen. Különböző társaságok olyan jogokkal élnek, amelyekkel állampolgárokat különböztetnek meg. Lakhelyük és nemük szerint. Lásd gépjármű felelősség biztosítás, vagy az életkorhoz kötött kölcsönök felvétele. Sorolhatnám még tovább a megkülönböztetés különböző vállfajait, de értelmetlen lenne. Mit sem változtatna a jelenlegi állapoton. 1990 óta a magángazdaság kialakítása érdekében üzemeket, vállalatokat szüntettek meg, zártak be. Az elbocsátott dolgozókat általában előre hozott nyugellátásba helyezték. A politikai ELIT mesterségesen gerjesztette a nyugdíjasok létszámát. Ez a fajta intézkedés megterhelő lett az államháztartás költségvetésére. Mivel az AKTÍV dolgozó állomány létszáma így lecsökkent. Közben meg, arra hivatkoznak, hogy az előző rendszer az ötvenes évek elején túl sok gyermek vállalására ösztönözte a lakosságot. A beadások idején valóban volt ilyen időszak. Azért én kíváncsi lennék arra, hogy a 18 év alatt mennyi kényszer nyugdíjast termeltek ki, a rendszerváltás óta! A mindenáron rendszerváltást nem kellene mással magyarázni.

 

 

                                                                                                   08.

 

 

 

 

 

A több párt rendszer elhibázott döntéseit azok hozták, akik részt vettek a törvényhozásokban.

                                                                                                   

Hozzá nem értésükkel tönkretették emberek, családok létbiztonságát, minden napi, megélhetését. Közben maguknak a minimálbér közel húszszorosát adományozzák. Természetesen adómentesen. Majd ezt megtoldották költségtérítéssel, amit csak elköltenek, de még el sem kell vele számolni, hogy valóban milyen költségek voltak, amit téríteni kellet.

 

 

Az egészségügy privatizálása is csak egy nagy félrevezetés. Soha nem beszélnek arról, hogy valójában mit is jelent az alapellátás, vagy egyáltalán mi tartozik bele? Minden másról képesek beszélni, csak a lényegről nem. Lehet, hogy igaza volt annak, aki azt mondta: aki több percig képes beszélni a semmiről, az egyéb aljasságra is képes!

 

Volt időszak, amikor azzal etették a népet, hogy azért rossz, mert itt vannak, az oroszok.

 

Kimentek, akkor most miért rossz?

 

Azért, mert nincsenek itt?

 

Vagy azért, mert helyettük bejött, a tengeren túli népbutítás?

 

Megnézve a történelem időszakait, több olyan, időszakot találunk, amely arra utal, hogy ahol a magyarok szövetségre léptek, ott a politikai rendszer mindég megbukott.

 

Lehet, hogy furcsa, de érdemes tanulmányozni, a magyarságunkat erről az oldalról is.

 

                                                                                                   09.                      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezért most utalnék a demokratikus szocializmusra, szerintem érdemes lenne elgondolkodni rajta, ha már demokráciát akarunk építeni.

 

A kapitalizmus alapelmélete nem a szociális érzékenységről szól. A tőke csak ott fektet be, ahol nagyobb hasznot lát. Amennyiben kevés a haszon, odébb áll, ha megzavarják, vagy akadályozzák a kizsákmányolásban, akkor a legdurvább módszerektől sem riad vissza.          

Ugyanakkor a megtermelt javak 80%-át a 20% éli fel. Míg a megmaradt 20%-ot kegyesen átengedi a 80%-nak.  

 

 

 Sokat hallani a hátrányos helyzetűekről. Valójában nincs hátrányos helyzetű. Amit látunk az-az értelmiségi demokrácia teljesítménye. Miért irtóznak a munkájuk gyümölcsétől?                                                                       

Ezt tették, erre képesek. Ennyi az új világ termékének eredménye. Társadalmi szempontból nem lenne szabad az oktatást elit vagy nem elit oktatásra szétbontani. Együtt kell tanítani az általános iskolákban a jó és gyengébb, vagy a nehezebben tanuló gyermekeket. Így lenne példa a gyengébben tanulók számára, mit lehet, vagy mit kell teljesíteni. A magyar oktatást a rendszerváltóknak sikerült teljesen tönkretenni.

                           

Gondolom az a céljuk, hogy minél több aluliskolázott vagy ANALFABÉTA gyermek termelődjön a társadalomban. Lehet, hogy rosszul látom, mert nem így szerették volna? Akkor miért lett ez az eredménye?

Mert szerintem az állampolgárok sem erre számítottak.

Meg kellene követelni az iskolákban, az egész oktatási rendszerben a rendet és fegyelmet. Függetlenül attól, hogy kinek a gyermeke vagy kinek ki a hozzátartozója. Természetesen a súlyosan károsodott beteg gyermekeket SPECIÁLIS oktatásban kell részesíteni. A szülői szegénység vagy gazdagság egyáltalán nem mérője a gyermek értelmessé válásának. Sajnos ott tartunk az oktatásban, törvényhozásban, hogy sok esetben a főiskola vagy egyetem kevés. El kellene hozzá végezni legalább a normál nyolc osztályt is. Pillanatnyilag erre utal a gyakorlati valóság. Szerintem rosszul gondolja az, aki mindezt csupán csak pártpolitikai szempontokra akarja visszavezetni. Tény és való.

Magyarországon be csődölt a többpárti parlamenti munka.

A pártérdekeket az ország érdekei elé helyezték. Így sikerült kifejleszteniük az agyilag buggyant értelmiségi demokráciát. Amiért utólag senki nem akar felelősséget vállalni. Viszont fel sem akarnak állni a helyükről. Bele ragadtak a székbe, a rendszer váltásának kezdetétől.

                                                                                                   10.

 

 

 

 

Mivel demokratikus gondolkodású ember vagyok, azért soha nem azt szoktam nézni, hogy ki az, aki teszi, csupán csak azt, hogy mit és hogyan, tesz.

 

Mennyire felel meg a társadalom vagy a közösség érdekeinek?

 

Milyen mértékben teszi lehetővé az előrejutást?

 

Szociálisan mennyire érzékeny?

 

 

Teremt-e kiváltságosságot, vagy sem?

 

Az intézkedéseinek megteremtette-e a megfelelő ellenőrzési kontrolt vagy sem?

 

Milyen hatékonyak az intézkedései és az ellenőrzési kontrol?

Az iskolai tandíj szükségességét sokan másképpen értelmezik, véleményezik. 

Az általános és középszintű intézményekbe minden értelmes hallgatónak, biztosítani kell az ingyenes oktatást. Középszinten az elkezdett szakirányú tanulmányt, biztosítani kell, ha be tudja fejezni az előírt tanmenetrendnek megfelelően. Különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon hallgatóknak, akik az úgynevezett hiányszakmát választják.                

A felsőoktatásban azon hallgatók, legyenek fizetősek, akik nem tesznek eleget a kiírt vizsgáknak, vagy gyenge eredményt PRODUKÁLNAK. Amennyiben a soron következő vizsgája ugyanazon tárgyból eredményes lesz, úgy visszakerülhet az ingyenes ellátásba. Természetesen a tanmenetrend által meghatározott időtartam keretéig.

Az időtartam meghaladása után csak fizetős oktatáson vehet részt a hallgató.(Sikertelen pótvizsga esetén az időszak csak fizetősen ismételhető meg! Vizsgaidőszak: negyedév, félév vagy egész évfolyam időtartamára vonatkozóan.)

A második szakma vagy másoddiploma megszerzése minden képen fizetős legyen. Ugyanúgy a szakmai tovább képzések, szakmai ismeretet felújító képzések is. Az oktatási intézményeknél, értem alatta állami, egyházi, alapítványi intézményeket, nem lehet támogatásban különbséget tenni. Semmilyen oktatási intézmény esetében.

 

 

                                                                                                   11.

Szólj hozzá!

 Kollégiumi vagy ingyenes oktatási támogatásban nem vehet részt az a hallgató, aki nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben végzi tanulmányait. Abban az esetben, ha ott is van az általa választott tanszakból oktatás.

A hallgató ilyen estben kedvezményes utazási hozzájárulásra sem, lehet jogosult. Állandó lakhely: az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező nappali tagozatos tanuló, hallgató esetében az eltartó, gondviselő, nevelőszülő lakhelyét kell a tanuló állandó lakhelyének tekinteni.

A kerületekre felosztott település esetében természetesen nem a kerületet kell figyelembe venni.

A jövedelemmel rendelkező nagykorú tanuló, hallgató esetében a tanuló, hallgató lakhelyét kell figyelembe venni. Ugyanakkor a különböző szolgáltatók esetében a fogyasztó számára egyértelművé kell tenni a fogyasztás átláthatóságát. Amennyiben a fogyasztó mérője köbmétereket képes mérni, vagy a fogyasztó köbméterenként fizeti a fogyasztást, úgy az elszámolás is csak köbméterenkénti elszámolás lehet. Olyan elszámolási formát, melyet a fogyasztó a fogyasztás helyszínén nem tud hitelesen mérni, kiállítani vagy alkalmazni nem szabad.

A fogyasztó megvédése érdekében kell tiltani minden olyan számlázási formát, amellyel a fogyasztás mértéke a fogyasztó számára megtévesztő lehet. Minden olyan esetben, amikor valamilyen szerződés vagy kölcsönös megállapodás jön létre, mindkét fél vagy minden szerződő számára egyértelműen kell az adott szerződést megfogalmazni, minden esetben.

A határozott idejű szerződések felbontása esetében a szerződést bontó kell, hogy kötelezett legyen. A szerződésben foglaltak alapján a kötelezettségek, kár megtérítésére.

 

A határozatlan idejű szerződések esetében a szerződésben a szolgáltató csak akkor mondhat fel, vagy szüntetheti meg a szolgáltatást, ha a fogyasztó a kötelezettségét nem teljesíti a megállapodás szerint. Közüzemi szolgáltatások esetére külön kormányrendeletben kell megfogalmazni a szolgáltató által kezdeményezett szerződés bontás feltételeit. A különböző érdekvédelmi szempontokat elsősorban a törvényalkotásban kell meghatározni, amellyel egyértelművé kell tenni az érintett álláspontokat. Elsősorban a választott képviselők alapvető feladata, hogy a törvények, rendeletek legyenek egyértelműek az állampolgárok számára. Az államok, országok közötti jogharmonizáció megalkotásánál figyelembe kell venni az állampolgárok álláspontját. Szükség esetén népszavazás útján ki kell kérni az állampolgárok véleményét.

                                                                                                   12.

 

 

 

 

 

 

Az állampolgári vélemény kinyilvánítás nem tehet elmarasztaló megnyilvánulást korra, nemre, fajra vagy hovatartozás eseteire. Természetesen ilyen megnyilvánulást a törvényhozás sem tehet.                       

 

Azokon a területeken, amelyek egyértelműen nem segítik a nemzetgazdaság előrejutását, minden esetben tanulmányt kell készíteni. A kiszolgáltatottság nem mehet semmilyen formában mások hátrányos helyzetének kihasználásával.

 

A politika és a gazdaság ésszerű együttléte csakis akkor fog megvalósulni, ha a gazdaság irányítását nem a politikai érdekek döntik el.

 

A világszemléleti irányítási elmélet csak az olyan egyoldalú gondolkodáshoz vezet, amely a saját érdekeit fogja kierőltetni, másokra rá kényszeríteni. Így van ez bármely szempont szerint, fogjuk is azt kiteljesíteni. Kizárt az olyan eset, amikor az érdekek figyelembe vétele valaha is másodrangúak lettek volna.       

 

                                                 

Pontosan ezrét nem lesz soha sem működőképes az olyan demokrácia, amit a munkásosztály vagy csak az értelmiségiek akarnak egyedül kialakítani.

A politikai vagy vallási nézetek hajlamosak a saját érdekeik megvédése érdekében a közösségek megosztását a békés társadalmi egységet is feláldozni, természetesen mindezt úgy előadni, csakis kizárólag mindig a másik lehet érte a hibás. Napjainkban sok olyan véleményt lehet hallani, amely kritikus ugyan, de nem a valós állapotot adja vissza. Csupán csak a saját EGZISZTENDIÁJÁT féltő, képes arra (sokat beszélek, de inkább nem mondok semmit). Csupán csak azért, hogy én legyek a szép az okos, ha kell, még meg is ALÁZKODNOM vagy megaláztatom magamat, csak holnap is legyen munkahelyem és EGZISZTENCIÁM. Ha valaki magára ismert, akkor már tudhatja, hogy miért tart ott az emberiség, ahol éppen tart. Lehetne még tovább is morfondírozni, de úgy gondolom, ezen írásom kezdeti lehetőségként bizonyára elég ízelítőt adhat az érdeklődőknek. Valamint minden olyan gondolkodónak, aki inkább élne olyan társadalomban, amelyik ember centrikus és törvénytisztelő. Szeretném megnyugtatni azokat, akik soraim olvasása esetén úgy gondolják, vagy attól félnek, hogy megbuktatom, vagy az alkotmányos rend megdöntésére törekszem, hogy erről egyáltalán nincs szó.

Az alkotmányos rendet az elégedetlen, magát elnyomottnak érző társadalom szokta felbontani, vagy megsemmisíteni. Minél többen beszélnek hasonló nyelven az átlagemberek közül annál nehezebb féken tartani az értelmiségi demokráciát.

                                                                                                   13.

 

 

 

 

Ajánlott irodalomnak ajánlanám az élet gyakorlati területét az ésszerűség határain belül. Valamint a fent leírtak gyakorlati megnyilvánulásait. Társadalmi tudatosság vagy az a jó, ha azt teszed, amit elvárnak az úgynevezett választóktól. Alulról felfelé építkező demokratikusan gondolkodó társadalom csak az elméletben létezik. Gyakorlati megvalósítása intő példa a szocialista táborból lett demokratikus értelmiségi politikamentes gazdasági tevékenység alapjain működő kész átverés művészete. Amit maguk sem értenek, mit is szeretnének valójában. El tudom képzelni, hogy dühöng bennük a jó indulat, és csak jót szeretnének, de mi lenne akkor, ha egyszer végre meg kérdeznék azokat, akiket a legjobban érint, hogy nekik mi lenne a legjobb. Hát-ha, teljesen véletlenül nagyobb lenne az egyetértés.

 

Apropó, egyetértés.

 

A politikai palettán ahány párt annyi nézet, annyi érdek. Ez valójában nem is lenne baj. A baj inkább ott kezdődik, amikor az ország érdekét kellene képviselni. Sajnos, vagy rögeszmés nézeteik, vagy hatalmi vágyuk teljesen elvakítja, elbódítja gondolkodásukat.

 

Politikai nézeteik miatt feláldozzák az egész ország létét, közös jövőjét. Mondhatnánk úgy is, ahány párt annyi ország. Egy országon belül ez soha nem hozott jó eredményt az állampolgárok számára. Nézeteiket a parlamenten kívül kellene ütköztetni. Az ország házában, mint a nevében is benne van, az ország dolgával kellene foglalkozni, és nem a kisgyerekes pártjátékokkal.

Lehet, hogy a választott, bocsánat, szabadon választott képviselőknek titulált személyek csak pártpolitikailag tudnak gondolkodni? Amennyiben ez így lenne, akkor semmi helyük az ország házában. Menjenek a párt házába, amit kiprivatizáltak maguknak. Ott a hozzájuk hasonlóknak és szimpatizánsaiknak akkor és úgy magyarázzák meg a maguk sem egészen értik dolgokat, ahogyan azt szeretnék. Mivel politikai hovatartozással még soha nem sikerült demokratikus országot létrehozni. A demokráciát nem pártpolitikai gondolkodás építi, vagy hozza létre. Függetlenül attól, hogy hány párt vagy milyen a párt, pártok vagy szervezettek vesznek részt a hatalomban az attól még nem lesz demokratikus. A gazdaság és a közösségi élet nem identitásalapú. A gazdaság szigorúan szakmai alapokon kell, hogy működjön. Amelyhez elengedhetetlen az oktatás és a kutatás, hogy tudjon fejlődni.

A közösségi élet írott és íratlan szabályok sorozata.

                                                                                                   14.

 

 

 

 

 

Amely a békés egymás mellett élés alapvető gyakorlatát kell, hogy meg valósítsa. Sajnos napjainkban egyáltalán nem szokás, vagy ahogyan most szokás mondani, egyáltalán nem TRENDI az a fajta, viselkedési forma, hogy élni és élni, hagyni. Inkább a tengerentúli mutasd meg magad forma a divatos. Úgy is mondhatnám, hogy ha már nekem van, akkor nem kell, hogy másnak is legyen. Szerintem az ilyen fajta, gondolkodás, forma lehet, hogy jó a tengerentúl, de a tengeren innen a kiváltságosság egyáltalán nem demokratikus gondolkodásra utaló jelző. Épp úgy a szabadgondolkodás sem egyezik meg a kizsákmányolás elméletével. Értem alatta az olyan megnyilvánulásokat, melyek csupán értelmiségi szintre utalva igyekeznek a saját kis elméletüket újításként csupán csak azért előadni, hogy érvényesülési vágyaikat látszólagosan kielégítve érezhessék. Amivel másoknak akár hátrányos helyzetet is képesek teremteni. Természetesen ezt csak akkor teszik, ha ebből látszólagos vagy valós hasznot tudnak létrehozni, vagy bekerülhetnek a számukra áhított kiváltságosok közé. Céljukat elérve a fellegekben járva mindent ők tudnak a legjobban. Szép-szép, de ez nem demokratikus gondolkodás. Olyan ez, mint az oktatás. Addig minden szép és jó ameddig nem kell elszámolni az eltöltött idővel, vagy a megszerzett tapasztalatokkal. A gyakorlati alkalmazás megvalósításánál már sokkal több baj adódik. Ilyenkor akaratlanul felteszi az ember a fontosnak látszó, de sokakat egyáltalán nem IRRITÁLÓ kérdést.

 

Szükséges-e?  

 

Megéri-e?  

 

Fejlődés, vagy felesleges pocsékolás?

 

Az állítólagos egyszerű gyakorlatias ember sohasem szerette az olyan dolgokat, amelyről tudta vagy hallotta a szükségszerűség fontosságát, de nem volt számára átlátható, vagy egyértelmű.

Néhány kérdés.

 

Mi miért olyan amilyen?

 

Miért működik jól vagy rosszul?

A politikai gondolkodás kiszolgáltatottsága a hatalomban maradás és a párthűség, megtartása érdekében kénytelenek rossz vagy kedvezőtlen döntéseket hozni.

 

                                                                                                   15.

 

 

 

 

 

 

Ezért már alapjaiban a kezdet kezdetén kiszolgáltatottá válik az állítólagos szabadon választott képviselő.

 

Az elhivatottság hiánya lehetőséget ad, teret nyit az önös érdekek kielégítésére. Napjainkban épp úgy, mint századokkal ezelőtt nagy divatja volt a behódolásnak.

 

Pontosan a sajátos érdekek kielégítése került az elsődleges feladatnak.                     

 

Valójában miért vállalták a megtisztelő feladatot, ha nem tudják csak részben teljesíteni?

 

A magángazdaság napjainkban a működési szemlélete miatt, alkalmatlan a társadalmi egység alapjainak megvalósítására. Hiányzik belőle a felelősség felvállalása. Mint olyan, alapjaiban nem lesz sohasem alkalmas a többségi társadalom megvalósítására. Többségi társadalom, mint olyan, egységében kell, hogy felelősséget tudjon és akarjon vállalni a társadalom minden tagjáért. Az élni és élni, hagyni gondolkodási forma nem csak a gazdaság irányításából, de a gazdasági törvényalkotásból is hiányzik.  

 

 

Kell-e, szükséges-e, többségi társadalmi forma?

A természetesség valóságánál fogva nem csak szükségszerű, de egyetlen formája a békés egymásmellet élés alapvető követelménye is a mindennapi élet íratlan törvényszerűségnek. Manapság a gondolkodás egyes személyek, csoportok részéről természetszerűnek tűnő a társadalmi elhelyezkedésük pillanatnyi állása szerint a többségi társadalomban. Mivel helyzeti előnyük akár tisztességes akár nem, csak is kizárólag akkor tud és lesz képes fennmaradni és működni, ha helyzeti előnyüket továbbra is mások kiszolgáltatottságára építik.

Pontosan ezért kellene a kiváltságosságot egyértelműen megszüntetni.

Épp úgy, mint a közalkalmazottak esetében a vállalkozás szabadságát, értve alatta: bármilyen közfeladatot lát el az alkalmazott, mellette ne lehessen vállalkozása. Valamint ne lehessen szabadon választott képviselő az, aki már valamilyen közfeladatot ellát.

Civil szervezetek, politikai pártok, alapítványok valamint magán iskolák, miért részesülnek kötelezően állami támogatásban?

                                        

                                

                                                                                                   16.

 

 

 

 

 

 

MÁSODIK RÉSZ.                                                             2/3: 17-32ig.

 

Amikor csak a társadalom töredékét képezik.

Csak önös érdekeiket akarják érvényesíteni a többség által összerakott javakból. Érdekes módon ez a gondolkodási mód miért nem honosodott meg a tengerentúlról? Bizonyára most sokaknak belegázolhattam a lelkivilágába.

Nincs kifogásom az egyházi iskolákkal, de a kiváltságosságot még tőlük sem lehet elfogadni a demokratikus társadalomban. Épp úgy, mint a mindenáron mindent magánkézbe című gondolkodási formát. Többségi társadalomban az önös érdekek képviselete kisebb csoportok megnyilvánulásában nagyon kártékony tud lenni a társadalom egészére. A demokratikus társadalom egészére a NÉPHATALOM alkotmányos jogainak csonkítása, a nép számára nem kívánatos alkotmányosságot ráerőltetni, rákényszeríteni végzetes hibát jelent az egész társadalomra. Milyen érdekcsoport, amely kikéri a nép döntését, és amikor törvénybe kell iktatni a nép akaratát, a törvény megszavazásánál tartózkodik? Úgy gondolom alkalmatlan, a nép és az egész társadalom előtt, képviselet ellátására. Ez is pontosan bizonyságot ad és alátámasztja az előzőekben leírtakat, politikai pártnak, érdekcsoportnak semmi keresnivalója a szabadon választott képviselők között. Saját önös érdekeik, kisded gyerekes szórakozásukat előtérbe helyezik a társadalom egészének az érdekei elé.

Az állam egészének érdekeit a törvényhozásnak kell GARANTÁLNI.

A törvényhozásnak védeni kell az állampolgárok jogait és meg kell, hogy követelje azok kötelezettségeit.

A magán kezdeményezésekből alakult érdekvédelmi szervezetek csak is kizárólag költségvetési támogatás nélkül társadalmi munkában végezzék feladatukat. Az alapítványok kötelezettek legyenek az adományok elszámolásával, az adományokat ne lehessen munkabérre, tiszteletdíjra vagy működésre felhasználni az alapítvány részére. Ugyanis az ilyen jellegű felhasználások az adományok egyértelmű személyes jellegű felhasználást teszik lehetővé. Az adományozó félrevezetése, becsapása valósul meg. Mivel az adományozó nem a gyűjtő vagy működtető javára adományoz, hanem valamilyen, számára fontosabb, értelmesebb dologra szánná adományát.

A kiváltságosságot sem választott, sem kijelölt nem gyakorolhatja.

A kisebbségi jogok nem kerekedhetnek a kiváltságosság szintjére. Magyarországon sajnos a társadalmi érdek fölé kerekedett a sajátos érdekcsoportok érdekének a megvalósítása. A média, és az elemzők egy csoportja kiszolgáltatja, és félremagyarázza az alkotmányos formát. A sajátos igazságérzetüket az alkotmányosság és a törvényesség fölé szeretnék helyezni.

                                                                                                   

                                                                                                   17.

 

 

 

 

 

Ezen állapot kialakulása a hozzá nem értő tizennyolc év eredménye, megfűszerezve az AGRESSZÍV mindenáron ellentmondó háttérhatalom felülkerekedése a társadalmi igazságosságon és törvényességen. Állampolgári engedetlenséget igyekeznek belemagyarázni az önös érdekeik megvalósítása érdekében azon csoportok és szimpatizánsai, akik érvényesülésüket ilyen módon szeretnék érvényesíteni. Így a társadalom építése soha nem fog eredményességet sem elérni, sem felmutatni. Mivel a szabadon választott képviselők képtelenek a saját érdekein kívül a társadalom egészének érdekeit képviselni. Saját alkalmasságukat bizonygatva pontosan az alkalmatlanságukat támasztják alá.

Napjainkban elérkeztünk a rendetlenségből a fejetlen KÁOSZIG. Így jár minden olyan közösség, amely a társadalom egészét a sajátos önös érdekei, kielégítésére szeretné fordítani. Valamint az a társadalom is működésképtelenné fog válni, ahol a politikai ellenzék, politikai ellenségként akar működni. A politikai szemlélet nem szabad, hogy a társadalom egészének akaratát, irányvonalát vagy a társadalmi igazságosságot akadályozza, vagy veszélyeztesse. A tengerentúli pökhendi politikai irányzat sajnos nem akarja vagy nem képes tudomásul venni, hogy amit tesz, az messze elmarad a demokratikus békés egymásmelletti gondolkodási formától. Lehet, hogy ez fel sem tűnik az érdekelteknek, mivel csak is kizárólagosan a kiváltságosság világában éltek és élnek napjainkban is. Az embertelen gondolkodási forma sajnos Magyarországon is elérte úgy a kormányzó, mint az ellenzéki pártokat is. Mintha olyan sugallatot terjesztenének, hogy demokráciát építenek függetlenül attól, hogy azt akarja-e a másik közösség vagy sem. Ahogyan szokás mondani: akkor is az lesz, amit én akarok, ha beledöglesz is. Mindezt a gondolkodási formát megtalálhatjuk a tengeren túl és kis hazánkban is. Miközben arról beszélnek, hogy a nép vegye a kezében az irányítást, hogy ne, legyen diktatúra, mert aztán ők egyáltalán nem szeretik a diktátorokat. Ezért arra is képesek, hogy védtelen, legtöbb esetben ártatlanokat tegyenek tönkre, vagy semmisítsenek meg békés társadalmakat. Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetért a rendszerváltás óta minden olyan személy vagy felelős szervezet, felelős a kialakult helyzetért, aki részt vett és támogatta az önös érdekek és a kiváltságosság érvényesülését. Korra, nemre, fajra és beosztásra való tekintet nélkül. Részemről felelőtlen KOALÍCIÓS társnak tekintem az olyan partnert, amelyik csak akkor társ, ha az van, amit ő akar. Amennyiben mégsem az valósul meg úgy vissza a babaruhát, tovább nem játszom gyerekes játékot játszik.

 

 

                                                                                                   18.   

Szólj hozzá!

 Miközben az úgynevezett ellenzék, annyira szívén viseli a nemzet sorsát, hogy egy épkézláb alaposan végig gondolt programmal sem tud előállni. Olyan ez, mint amikor a farok, szeretné csóválni a kutyát. Közben a több lábon álló gazdaság már egy lábon sem képes állni. Az egyirányú tőzsdei befektetések az irányzott érdekek, kiszolgálását végzi. Miközben vagy tudatosan, vagy tudatos gondolkodás hiányában egyre jobban kiszolgáltatottabb lesz az ország lakossága. Lehet, hogy apró alapvető kérdések is jobban meg világítanák a dolgokat.

 

Miért lőtték le KENEDIT vagy éppen LENONT?

 

Miért állították le a félig felépített vízlépcső építését?

 

Miért tiltakoznak az Orosz gázvezeték miatt? 

 

 

A tengerentúli ELIT hadsereg messze magasan jobb, mint a mi volt hadseregük?

 

Csak akkor látszott valójában a különbség, amikor kishazánkban jártak és a három centiméteres hó miatt elakadt az ELIT csapat?

 

A demokrácia kiépítése érdekében a kötelező NATO tagság elmaradhatatlan kellék lett?

 

 

Azért még kíváncsi lennék a legfontosabb dologra.

 

Mikor fog demokratikusan a nép érdekébe együtt működni kormányzó és ellenzéki politikus?

 

Lehet, hogy csak akkor, ha megszűnnek a politikai pártlisták a parlamentben?

                           

Szabadon választunk képviselőt, minisztert, miniszterelnök-öt és köztársasági elnököt?

 

 

 

 

                                                                                                   19.

 

 

 

 

 

Miközben a népnek alkotmányos jogot biztosítanak a gazdaság a törvényhozás és az élet minden területén, de nem csak a nagyszavak erejéig. Akkor esély lesz arra, hogy megszűnjön a kiváltságosság.

                          

 Az oktatási rendszer nyomon követhető beszámoltatást tesz lehetővé, azaz meghatározott tanterv és tanmenetrend szerint oktatnak és kérnek számon.

 

 

A munkához való jogot felcserélik, munkalehetőség helyett, munkavégzésre?

 

A társadalmi közteherviselést a gazdaságnak ki kell tudni, termelni!

 

Amennyiben erre képtelen a magángazdaság úgy köztulajdonú gazdaságokat kell létrehozni.

 

Az alkotmányos jogok gyakorlását az alkotmányos jog és a törvényekben meghatározott kötelezettségek megtartása, betartása kell, hogy legyen, az irányadó.

 

 

 

Valójában sokan gondolják a blőd dolgok, nem ismernek határokat. Lehetséges többféle látószög vagy szempont, de mielőtt saját érdekeink körül forognánk, próbálkozzunk meg összességében sajátos érdekeink mellőzését oly módon értelmezni, hogy helyezzük magunkat az AKTUÁLIS szempont szereplőjévé. Látni, hallani, figyelni, megélni, átélni, vele együtt létezni. Közben tegyük fel a kérdést. Miért a rablóból lesz a legjobb pandúr? Talán, azért mert az tud a legjobban gondolkodni a másik fejével? Tehát mint lehetséges lehetőséget érdemes a harmadik oldalról is átgondolni. Biztos, hogy mindég csak az a legjobb, amit többször hallunk, vagy látunk? Egyáltalán nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabb. Vagy éppen, aki a legtöbbet beszél. Sokan gondolkodnak úgy, hogy az adott személyt nem a tetteiről, inkább szavairól és hovatartozásáról ítélik meg. Amellyel torz valótlan képet alkotnak és még el is, hiszik. Csupán csak a sajátos érvényesülésük érdeke miatt.

 

 

                                                                                                   20.                                                

 

                                                                                                  

 

 

 

 

Vállalása nagyon sok személynek egyáltalán, nem tetszik, ha éppen rajta kérik számon. Most tegye a kezét mindenki a szívére és kérdezze meg önmagától.

 

MEGTETTEM-E MINDENT, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY?

 

Mit is kellett volna meg tenni, és kinek?

 

Bizonyára mindenki tudja, csak éppen senki nem akar róla beszélni.

Bántani senkit nem volt szándékom.

Csupán azt tettem, amit már mások is elmondtak.

 

Most olyan dologról szeretnék említést tenni, amelyet csak nagyon kevesen hallottak, vagy egyáltalán nem tudnak, vagy tudtak róla. Vélt, vagy valós esemény volt, vagy sem? Érdekes, akár fölöttébb mód roppant tanulságos dolgokat, vagy inkább sejtelmes érdekesség. Meg kell, hogy mondjam szerény személyem csak hallomásból szerzett róla tudomást. Viszont amennyiben, még is csak van benne valami valóság úgy nagyon tanulságos akár elgondolkodtató. Az is lehet valamilyen magyarázatot fog adni, akár az eddig leírtakra akár a demokráciának csúfolt csúcsteljesítményre, amelyet röpke tizennyolc év alatt sikerült teljesen átreformálni. Történt annak idején, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG miniszterelnöke nem is volt MAGYAR. Ugyanis SZOVJETÚNIÓ állampolgára volt. Akit az ötvenhatos események miatt kivégeztek. Amit az akkori, manapság nem kívánatos elvtársak végeztettek ki. Manapság DEMONSTRÁCIÓ címen a budapesti SZABADSÁG téren szinte dicsőségnek számító esemény a SZOVJET emlékmű megrongálása, természetes módon az MTV székház rongálásával egybekötve. Amit már manapság csak kisbetűs m1-nek illik titulálni. Valami itt nem egészen érthető, úgy is mondhatnák, sántít.

A nem MAGYAR állampolgárságú miniszterelnököt, milyen jogok alapján ítélték el a magyar törvények szerint? A MAGYAROK miért temették el újra a NEMZET hőseként? Miért állítottak szobrot számára a MAGYAR rendszerváltók a parlament mellett? Lehet, hogy akkor is annyira érdekelte őket az ország dolga, mint manapság az ellenzékieket érdekli? Kapitalistaként akarnak élni, miközben kommunista eszméket hirdetnek. Hallottam már, a látszat csalóka. No, de kérem, ennyire azért mégsem kellene csalókának lenni. Vagy valóban ennyire olyannak nézik a többieket? Valami nincs a helyén. Lehet, hogy oda kellene tenni a helyére a dolgokat? Miért kell szétrombolni a közösségi társadalmat, ha a rombolás után a közösségi társadalom után sóvárogunk?

                                                                                                   21.

 

 

 

 

 

A közösséget nem lehet saját szájízre megrendelni. A közösségnek van sajátos szájíze. Tudom, sokan vannak, akik úgy gondolkodnak, hogy amiről nem beszélünk, az olyan mintha nem is lenne. Pedig az attól még létezik. Viszont azt állíthatom, fejlett társadalmat, csak fejlett tudattal lehet építeni.

A tudatformálás csak ideig, óráig állja meg a helyét. Lehet, hogy most az ideig, óráig társadalom alapjait kezdjük lerakni, már tizennyolc éve? Attól tartok, hogy sejtelmesen hasonlít más alapok lerakásához. Egy biztos, inkább hasonlít az anarchizmus alapjaira, mint a közösségi társadalom alapjaihoz. Megfűszerezve minden oldalról egy kis népbutítással. A közösséget a kitűzött cél elérésének reménysége tudja összetartani. Sajátos önös ideológiák csak szétzilálják.

A kiváltságosság megjelenése ellenségessé teszi a közösséget.

A hatalomvágy érvényesítése minden esetben rombolóhatású. Épp ezért találták ki helyette, az önmegvalósítást. Amely a népbutítás burkolt formája. Szellemi diktatúra, fejlett tudatformálással, amely épp olyan közösségromboló. Számtalan példát lehetne mondani arra, hogy a közösségek milyen jól működnek. Akkor meg miért hordok össze ennyi badarságot? Nézzünk körül a világban, a közösségeket vagy a diktatúra, vagy a másik közösséghez képest a kiváltságosság táptalaja tartja fönt, mint látszatközösséget. Ahol a kiváltságosság és az önmegvalósítás közösségi erénynek hitetik el a közösség tagjaival. Talán ezért nem teljesen érthető. Miért van az, hogy amíg az ismeretlen katona sírját egyesek látni sem akarják, addig a nagy magyarságuk mellet az idegen állampolgárságú számukra ismeretlent az egekig magasztalják. Miközben saját fajtájukat pontosan azért ítélik el, mert nem hajlandók a kiváltságosságot, mint diktatórikus társadalmi, vagy közösségi jelenséget elfogadni.

                

 

 

 

 

 

                                                                                            

 

 

 

 

 

 

                                                                                                   22.  

 

 

 

 

 

Mint már szinte mindenki hallotta, vagy hallott róla. Mostanság nem csak a kormánypárt rontja el, de az ellenzék első embere is ki akar tűnni. Így hát ő is alkotott egy beszédet. Amiről nem lenne szabad beszélni, mert az nem lenne megszorítás és annak ellenére, hogy sokaknak fog fájni azt rosszul írták talán még rosszul is, hallották. Bár annak idején, amikor a hazudtunk reggel délbe azt ŐK nagyon is, harsogták. Szinte a maguk fajtájának kötelező volt szájba síppal hangoskodni. Nos eljött a második beszéd ideje is. Meg kell mondanom mindkettő roppant lenyűgözött. Viszont úgy gondolom egyik sem volt jobb a másiknál. Amíg az egyik bűnbánónak akart látszódni addig a másik kétségbeesése közepette fenyegetőzött. Avagy amíg a miniszterelnök arról beszélt, hogy nem fog fájni. Addig a volt miniszterelnök pontosan arról igyekezett tájékoztatást adni, hogy sokaknak nagyon fog fájni. Őszintén mondom, hogy ez a két beszéd úgy egymásra talált. Mint, KÁIN és ÁBEL. Milyen kár, hogy nem ÖSZÖDÖN mondta el mind a kettő. Mert akkor lett volna ÖSZÖD EGY és ÖSZÖD kettő. Így viszont teljesen más a dolog fekvése. Most így mindjárt más a hangzása is.

 

ÖSZÖD VAGY NEM ÖSZÖD?       

 

Azért ne gondolja senki, itt nem kell semmi rosszra gondolni. Az élet is olyan, hol fáj, hol nem fáj. Csak ennyi az egész. Ahogyan szokták mondani. Kinek a pap, kinek a papné. Nekem inkább a lánya, ha fiatal és jól néz ki.  

 

A második beszéd.

 

Történt, ami történt, vagy csak nem akart vagy nem tudott az egyik lemaradni a másiktól. Amíg az egyik elrontotta addig a másik, megszorít és fenyeget.

 

Ismét fel kell tenni a kérdést.

 

A mennyiben tudta akkor miért hagyta, hogy elromoljon még jobban?

A jótékony vagy éppen kártékony miért mondja azt, hogy sokaknak nagyon fog fájni?

 

Kik azok a sokak, amikor állítólag ők vannak sokkal többen? Lehet, hogy ezek a beszédek is olyanok, mint az összes többi?

 

                                                                                                   23.

 

 

 

 

 

 

 

Valójában fel kell tenni a nagy kérdést. Mi az alapja, vagy mire alapozzák a demokráciának csúfolt elmúlt tizennyolc évet?

 

Amennyiben a nagyságos, méltóságos, kiváltságosságra szeretnék alapozni, úgy sincs semmi értelme. Mivel már a gyakorlatban is látható, hogy nem akarnak a határon kívüli hátsó tisztogatásból. Mert elegük volt a kiszolgáltatottságból. Észre kellene venni már végre, lejárt az-az időszak, amikor a politika úri huncutság volt. Ezt már nem veszi be a XXI. század embere.

 

Azonban amennyiben mégis valami más lenne az indítéka a nagy magyarságra fogott eszmének, úgy nincs valódi bizonyosság. Ha csak nem a magyar magyarra való fordítását nem szeretnék annak hinni, vagy beállítani. A mai technikai eszközök rendelkezésre állnak, hogy az archív felvételeket tisztán érhetően lehessen visszahallgatni. Ugyan miért nem élnek ezzel a lehetőséggel? Lehet, hogy mégsem annyira egyértelmű a vádbeszéd? Állítólag mostanában olyan világot kellene élni, amikor a vádlottat csak akkor ítélik el, ha egyértelműen bizonyosságot nyer a vád elkövetése. Vagy ez is csak akkor érvényes, ha a kiváltságosokat kell elítélni? Szerintem a bűnhődést vagy annak kihirdetését ma is a sötét középkor szellemének megfelelően szeretnék alkalmazni. Már megbocsássanak, de tisztábban kellene látni a FORRADALOM, az ELLENFORRADALOM és a SZABADSÁGHARC közötti különbséget. A forradalom: általában az elégedetlenség kifejezése. Valaminek a megváltoztatására irányul, a hatalmat gyakorlóval szemben.

 

 

Az ellenforradalom: a mindenkori politikai vagy gazdasági hatalom egyértelmű eltörlését, megszüntetését akarja elérni.

 

 

A szabadságharc: az emberi méltóság, az emberi szabad mozgás, a békés egymásmellet élés és a társadalmi egyenlőség ki követelése. A jogalkotóval, a jogalkotókkal az alkalmazott jogkövetelésekkel való szembeszegülésnek az a fajtája, amikor a társadalom egésze közösen akarja egyöntetűvé tenni az alkalmazott jogokat és kötelezettségeket, minden területen az adott társadalomban. A függetlenség megőrzése mellett.

 

 

 

                                                                                                   24.    

                                                                                                       

 

 

 

 

Tudom sokan teljesen más formában, szeretnék, vagy éppen másképpen magyarázzák és értelmezik. Azonban a hatalom szemszögéből vajmi keveset fog jelenteni. Mivel az ellene irányuló minden fajta megmozdulás a saját szemszögéből mindenképpen ellenforradalom lesz, amit le kell tarolni, hogy a továbbiakban is hatalmon tudjon maradni. Amely valójában a diktatúra fogalmát fogja kimeríteni.

A nagyközönség az-az a társadalom egészét vagy csak egy kijelölt részét fogja hatalma, uralma alatt tartani. Ugyanakkor minden formájában elhivatott az általa kitalált, vagy összekreált kötelezettségeknek. Az ellenszegülőkkel példát statuálva szigorúan vonja felelősségre. Van az úgynevezett puha diktatúra, amely igyekszik méltányos kötelezettségeket felállítani. Ugyanakkor a politikai kiszolgáltatottsága miatt hajlamos az elvhű érvényesülést a társadalom egészére kiterjeszteni, olyan formában, hogy a bizalmasai dönthessenek az esetleges kiváltságosok felől.

Miközben nem tudja vagy nem, akarja tudomásul venni, hogy az elvhű társai csak a saját érdekei megvalósítása miatt áll be a soraiba. Az egyszemélyi vezetés az ilyen esetekben politikai elkötelezettségen alapul. Ugyanakkor ellentétben a diktatúrával sohasem a politikai vezető az államfő. Általában a politikai elkötelezettség indítéka az általános felügyelet fenntartását gyakorolja. Amit igen sokan ugyan úgy helytelenül alkalmaznak, mint napjainkban. Kisebbségben vagy a kisebbségi kifejezéseket az adott kormányzási formában. Manapság MAGYARORSZÁGON nem kisebbségi kormányzás van. Csupán a KOALÍCIÓ felbomlása után kisebbségben maradt a kormányzópárt a parlamenti többséghez képest. Viszont attól még nem lett kisebbségi. Épp úgy, mint az ellenzék még attól nem lett vagy nem lesz kormányzó többség.     

 

Magyart magyarra fordítanak, bizonyosan azért teszik, hogy jobban meg lehessen érteni. Mindazt, amit a magyarnak hallani kellene. Vagy éppen azt szeretnék, ha csupán csak azt hallanák meg, amit egyesek szeretnének, hogy a többiek meghalljanak.

 

MIRŐL IS LENNE ITT ÉPPEN SZÓ?

Valójában úgy is mondhatnánk, hogy napirenden tartás olyan dologról, amelyről nincs egyértelmű és világosan használható KONKRÉTUM. Bizonyára már sok vagy legalább is több fél formában hallottak. Lehet, hogy van. Lehet, hogy nincs alapja azoknak, amit csak hallomásból ismerek, csak éppen más megvilágításban van tudomásom. Bár valós vagy sem, azért az még felbukkan a szóbeszédben.

                                                                                              25.

Szólj hozzá!

 Amennyiben az 1989-es rendszerváltás, vagy ha úgy jobban tetszik módszerváltás mennyire, vagy éppen milyen módon köthető.   Az 1956-os felkeléshez, forradalomhoz vagy éppen ellenforradalomhoz. STADINGER ISTVÁN által vezetett, vagy személye által elnökölt parlament, a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG parlamentjét az akkori alkotmányosság szerint milyen alkotmányossági jogalap szerint lett feloszlatva?  Ki, vagy kik voltak felhatalmazva azzal, hogy ezt a döntést meghozzák? Maradjunk egy kicsit az események előtt. A mártírhalált halt akkori miniszterelnök NAGY IMRE beszédét már csak halála után volt módomban hallgatni. Azonban soha nem hallottam a nagyüzemi mezőgazdaság teljes megszüntetését beszédében. Lehet, hogy a 89-es váltás után rossz hanganyagot használtak? Kivégzésének okát párt tagsága és félreérthető kijelentése alapozta meg. Segítségért kiáltott bár azoktól segítséget nem kapott. Ahogyan a népi mondás szokta mondani: abban fogsz csalatkozni, akiben a legjobban bízol. Ő is így járt. Párthű elvtársai nem álltak ki mellette, mert akkor is a saját önös érdekeik voltak az előrébb valók. Példát kellett statuálni, ám egyáltalán nem az egyetlen választható eszköz volt az, amit akkor ott választottak. Valójában nem találtam egyértelmű utalást a kommunista eszme ideológiájában sem az akkori alkotmányban. Természetesen a büntető törvénykönyv és a párt alapszabálya szigorúbban büntette a vezetőbeosztásban lévőket, mint azokat, akik nem voltak magas vezető állásban. Ugyanakkor köztudott volt a politikai büntetés szinte minden állampolgár számára. A tengeren túli segítség nem csak 56-ban maradt el. Elmaradt a 89-es váltás után is. Bár segítettek minden olyan rosszat meghonosítani a náluk is, rossz volt addig is. Akkor miért kellett a tengerentúli imádat? Véleményem szerint: sem az igazi 56-osok, sem Nagy Imre nem értenek egyet a módszerváltásos rendszerváltással. Amennyiben úgy gondolják, tévednék. Akkor javaslom, hogy többet beszélgessenek azokkal az emberekkel is, akik kívül vannak a szűk beszélgető köreiken. Fel kell tenni a nem kívánatos kérdést: az egyház miért nem ül le beszélgetni a kommunistákkal? Ők ott voltak a kommunistáknál a törvényhozásban is. Az egymás iránti tisztelet, a békés egymásmellet élés alapvető szabálya kell, hogy legyen az ilyen fajta, viselkedési forma. Lehet, hogy nekik már az ilyen fajta, viselkedési forma sérti az önérzetüket? Ugyanakkor az adományokat tőlük is elvárják és elfogadják? Az egyszerű ember is ismeri a vallási politika nemkívánatos procedúráit. Az alázat az oda vissza kell, hogy járjon mindenkinek. Még akkor is, ha ezt csak az egyik oldaltól várják el. A másik meg kiváltságosságánál fogva úgy gondolja, hogy viszonozni már méltóságánál fogva nem kell, hogy viszonozza. Ugyanezek a kötelezettségek vonatkoznak a politikai elhivatottságúakra is. Az országot nem lehet csoportok szájíze szerint külön- külön szétdarabolni.

 

                                                                                                   26.

 

 

 

Pontot kellene már tenni tizennyolc év után, valójában mit is kellene ünnepelni. Az 56-os MÁRTÍROKAT, vagy a csatlakozást a tengerentúlhoz?                               

Ma már láthatóan kirajzolódik az 1989-es rendszerváltás komoly meggondolt, alaposan átgondolt politikai és gazdasági váltás felelőseinek kemény és megfeszített odaadó tevékenységének alapos munkája. Az 56-os évforduló ötvenedik évfordulójára már rájöttek, hogy a rákoskeresztúri emléktáblán olyanok neve is szerepelt, akiknek úgymond semmi közük nem volt az ötvenhatos eseményekhez. Legfeljebb csupán csak annyi, a kivégzéseiket abban az időben hajtották végre, amikor az ötvenhatos események vélt vagy valós résztvevőinek hajtották végre az ítéleteit. Mint kiderült, vagy inkább ki bogozták ötven után, hogy kik is lehettek akkor épp ott, ahol olyan sokan harcoltak. El is határozták, hogy az ötvenedik évfordulóra leszerelik az emléktáblát és az oda nem illő neveket nem, is írják vissza.

 

Fel kell tenni a kérdést: tisztelt érintett rendszerváltók, még azt sem tudták, vagy tudják, hogy ott és akkor kivel vagy kikkel voltak együtt, akivel a csodálatosnak ígérkező szent szabadságért együtt harcoltak?     

Lehetséges, vagy teljesen véletlenül el lehet képzelni, hogy a MAGYAR rendszerváltás azért tart ott, ahol van, mert az egész rendszerváltást olyan felelőtlenül szervezték, mint a forradalomban résztvevő nevének az összegyűjtését?                                                                                                    

Ezek után lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni?

Egyáltalán alkalmasak arra, hogy az ország gondjaival foglalkozzanak?

Csak, hogy még egy apróságot vegyünk szemügyre. A rendszerváltás után tizennyolc évvel később miért vannak olyan köztisztség viselők az önkormányzatoknál, akiknek nincs elképzelésük a településükön egy NORMÁLIS pályázati témáról? Lehet, hogy erre is csak ötven év múlva fognak ismételten rájönni?

 

Amennyiben teljesen véletlenül netán nem tudnák, elárulok egy nagy titkot. A történelem a jelenben, a múltra való visszaemlékezések alapján készül a leghitelesebben. Függetlenül attól, hogy azt az akkori résztvevők szájízének megfelel, vagy sem, vagy éppen szeretnék-e azt valamilyen elferdített vagy kiszínezett más formában elfogadtatni.

 

Sokszor a kívülállók teljesen más megközelítésből ítélnek meg különböző megtörtént eseményeket, mint maguk a résztvevők. Az apróbb részletekben jobban elmerülnek, vagy éppen egyszerűbben élik meg az eseményeket.          

 

                                                                                                   27.

                            

 

 

 

 

Mint láthattuk számos más témáknál eltérőek a sokszor egyszerűnek látszó, vagy vélt vélemények.

 

Pedig milyen egyszerűnek tűnik a fehér szín. Bár sokan tudják, hogy a fehér szín az, amelyben egyesülnek a különböző színek összességének egymásra való hatásai. Így lesz egy számunkra kellemes, vagy éppen kényes egybefüggő tetszetős egység az egész. Maga a demokrácia is csak akkor lesz tiszta és fehér, ha minden nézetformából csak annyit teszünk bele amennyire éppen, szükség van. Különben a fehér nem lesz fehér, a demokrácia meg nem lesz demokrácia. Demokratikus gondolkodás szemszögéből nézve nagyon mesze van még a világ világossága. Mint már említettem fejlett társadalmat csak fejlett tudattal lehet kialakítani. Demokráciát meg csak demokratikus gondolkodással, és gyakorlattal lehet kialakítani.

A kiváltságosság a demokrácia halála. Az alkalmatlan önjelölt, vagy választott képviselők soha nem lesznek alkalmasak demokratikusan gondolkodni, és viselkedni. Az elmúlt tizennyolc évben sok példát lehetne felsorolni a törvényhozás és az emberi megalázás, vagy éppen az emberi méltóság ellen tett gyakorlati megvalósításokról is. A gyerekes viselkedések számát is nehéz lenne itt felsorolni. Még akkor is, ha csak a szabadon választottakat és az önjelölteket vennénk számításba. Az meg nem biztos, hogy teljes egészében úgy mond, tisztességes lenne. Bár lehet, hogy az is megérne egy pár sort, de most hagyjuk.

 

 

Szeretném, ha egy EU- s az-az Európa UNIÓS apróságról hallanának, vélemény-nyilvánítást. Addig, amíg a vasfüggöny le nem hullott teljesen egységesnek látszott az egész UNIÓ. Valójában szinte majd nem jól működött a tagállamok vétójoga. Most, hogy megszaporodott a tagállamok létszáma már szinte összeomlani látszik a vétójog régebbi alkalmazása. Manapság már ott tartanak kegyelmesuram-ék, ha valamelyik tagállam népszavazás útján lemeri szavazni saját hatáskörében a központi hatalom jó, vagy rossz elképzelését akkor az UNIÓBÓL való kizárással is meg lehet fenyegetni, vagy jobb esetben csak felszólítani. Lásd: 2008 írországi népszavazás körüli vitákat.

 

 

Valójában van vétójog? Vagy van, de majd megmondják, hogy mikor és mit lehet megvétózni?

 

Amennyiben van akkor miért sértődnek meg, ha élnek vele?

Lehet, hogy csak egyes esetekben, és akkor is csak a kiváltságosok élhetnek vele?

                                                                                                   28.

                                                                                                                  

                                                                                                   

 

 

Értelmezés, vagy csupán csak elvi felfogás kérdése?

 

 

Más- más elbírálás szemszögéből nézik egymást, vagy éppen a hozzájuk képest valamely módon eltérő mozgású személyek indokolt, vagy indokolatlan megítélés formáját szeretném most kicsit tagoltabban érthetőben megközelíteni.

 

 Napjainkban kicsit, vagy talán nagyon visszaélnek, vagy éppen csak rosszul értelmezik az egyes kifejezéseket?

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTT, MOZGÁSKÉPTELEN, ROKKANT.

 

Mint kiváltságos tényező sokak igen visszaélnek az egyes kifejezésekkel. Amit sajnos a szabadon választott törvényhozóink szabadjára engedve FANTÁZIÁJUKAT, olyan kiváltságokkal jogosították fel azokat a személyeket, akik valójában a normál átlagos egészséges emberek jogaival élve kiváltságos előnyöket, jogokat kaphatnak. Amivel a visszaélések sorozatát követhetik el úgy, hogy törvény adta lehetőségként élhetnek. Természetesen meg kell jegyezni. TISZTELET MINDEN KIVÉTELNEK. Vegyük az első meghatározást.

Mozgáskorlátozott. Aki valamilyen szervi vagy más okok miatt mozgásában korlátozott. Bizonyára már hallották mások is, hogy az öregség az nem betegség. Csupán a korral járó állapot. Mert, hogy maga az idős öregember alapvetően mozgásában a koránál, állapotánál fogva korlátozott. Így minden idős embernek járna a mozgáskorlátozottak részére törvényben meghatározott kedvezmény. Azonban, ha más szemszögből nézzük meg a dolgot, akkor minden állampolgár mozgáskorlátozott, mivel a mozgáskorlátozottak ugyanolyan gépkocsival képesek közlekedni, mint az állítólag nem mozgáskorlátozottak. Akkor most ki a korlátozott? Aki papírt kap róla, vagy akinek nincs róla papírja? Amennyiben nem a kiváltságosság szemszögéből próbáljuk megvilágítani az álláspontot, úgy fenn áll annak az esete, hogy a kiváltságosság jegyében megszületett törvény a vagy az ötlet lett korlátozott? Részemről is erősen sántít a törvényalkotó egyoldalú hozzáállása. Mivel a gépkocsi vezetés esetében az automata pedálkezelésű gépkocsit kivéve szükség van a végtagok normál működésére. Akkor, hogy lehet valaki alkalmas a gépkocsi vezetésére, ha bármely végtagja alkalmatlan a NORMÁLIS FUNKCIÓ ellátására. Lehet, hogy akkor mégsem korlátozott az illető.    

 

 

 

 

                                                                                                              29.

 

Félre ne értsenek, csupán csak azt kellene tisztázni, hogy ki a mozgáskorlátozott és ki nem.

Amennyiben a mozgáskorlátozottak számukra SPECIÁLISAN kialakított gépjárművet kellene, hogy használjanak. Amit számukra egyedileg lenne kialakítva. Akkor teljesen más lenne a helyzet álláspontja, és nem IRRITÁLNAK sem törvényesen, sem más módon az állampolgárokat. Mert a demokratikus egyenjogúság senkit nem enged felhatalmazni a kiváltságosság törvényesítésével.                                   

                                                                                                                    

A mozgásképtelen személyek esetében teljesen más a hozzáállás és a megítélés kérdése. Azok a személyek, akik rá vannak utalva, hogy más személyek segítségét igényeljék abban az esetben, ha helyváltoztatást szeretnének tenni, de arra önmaguktól segítség nélkül képtelenek, úgy természetes, hogy számukra egy másik személy segítségével tudják megvalósítani mindazt, amit az átlagos mozgású segítség nélkül is megtehet. Az ilyen esetekben kellene, hogy kapjanak olyan lehetőséget, amikor szabadon vagy számukra fenntartott helyeken lehetőség nyíljon a szabad mozgás megvalósítására.

Itt kellene figyelembe venni a megállás vagy várakozásra vonatkozó szabályok enyhítését. Csak is kizárólag abban az esetben, ha a mozgásképtelen is ott van, és az ő kiszolgáltatottsága miatt kell a ki és beszállás idejére a gépkocsinak a megállásra vonatkozó eltérő kivételt engedélyezni.

 

 

 

ROKKANT személyek esetében a gépkocsi használatát a mozgáskorlátozottak illetve a mozgásképtelenek esetében meghatározottaknak megfelelően kellene alkalmazni. Munkavégzésük területén figyelembe kellene venni azt a munkakört, ahonnan munkavégzésüket a leszázalékolás, rokkantsági állapotukat megállapították. Ma Magyarországon a munkából leszázalékolt személyek jelentős része, ha nem is LEGÁLISAN, de be nem jelentve ugyanazt a munkát végzi, mint leszázalékolása, vagy rokkantsága megállapítása előtt végzett. Fel kell tenni a kérdést, mi a különbség a két munkavégzés között? Csupán annyi, hogy a végzett munkabér mellé még külön juttatást is adnak. Akkor mi értelme az egésznek? A kiváltságosság létrehozása, de csak egyes személyek részére.

 

Lehet, hogy sokaknak fel sem tűnnek az ilyen apróságok, de a társadalom egészét egységében nézve nem kívánatos jelenség. Demokratikus szempontból viszont egyértelműen megengedhetetlen jogalkotás.

 

 

                                                                                                   30.

 

 

 

 

 

 

Érdekes eset a munkanélküli segély?

 

Az iskolából kikerülő tanuló csak akkor kap munkanélküli segélyt, ha a tanulmányainak befejezésével igazolni tud legalább 180 nap munkaviszonyt. Mindezt megtetőzik a jogalkotók azzal, hogy munka nélkül, jövedelem nélkül, havonta fizessen társadalombiztosítást, mert különben csak alapellátást kap, mert élősködő járulékot nem fizető. Így a frissen kikerül leendő munkavállaló sem segélyt, sem munkát nem kap, de azért fizessen a társadalmi kaszába, mert különben felelősségre vonás lesz. Hasonló eset, amikor a vak embert kiküldik, mert együtt közlekedik a vakvezető kutyával. Egyszóval rosszak a törvények, melynek következménye megmutatkozik a társadalmi MORÁLBAN, romlásban. Amit a pártok alkalmatlan vezetési hozzáállása vált ki. Mindez azért tud megvalósulni, mert csak hatalmasságot, kiváltságosságot játszanak.

 

 

 

MAGÁNTULAJDON VAGY ÁLLAMI, TÁRSADALMI KÖZÖS TEHERVÁLLALÁS?

 

Az állam rossz gazda. Valójában helyes ez a megállapítás? Nézzünk csak egy kicsit körül napjainkban és az eltelt időszak gazdasági MALŐRJEIN.

A bankok felelőtlen és meggondolatlan tevékenysége az adófizetők zsebére, a kormányok nagylelkűségét igénybe véve, mint jó magángazdák a társadalommal kívánják megfizettetni a rossz és felelőtlen gazdálkodásukat. Amennyiben feltesszük a kérdést, miért nem ilyen nagylelkűek a leszegényedettekkel az olyan nagylelkű kormányok? Bizonyára, azért mert érdekeik egyáltalán nem a választók érdekeit és egyáltalán nem a társadalom egységét szolgálja. Tehát az állami társadalmi viszonyok szempontjából manapság csak akkor kell közösen terhet viselni, ha a magántőkét kell kisegíteni a felelőtlen, telhetetlen viselkedése miatt. Azonban amikor munkahelyet, megélhetést, létbiztonságot kellene biztosítani a magántőkének, hallani sem akar a közös teherviselésről. Ugyanakkor a kormányok sem erőltetik meg magukat sem a törvények, sem a társadalmi teherviselés kierőszakolását a magántőkétől. Ugyanakkor eszük ágában sincs állami társadalmi tulajdont létrehozni. Mindenáron kiszolgáltatják a társadalom nagy többségét a kizsákmányoló hasznot zsebbevágó magántőkének. Amely röviden csupán csak a társadalom nagyobb részét teszi egyre kiszolgáltatottabbá és szegényebbé. Az 1929-es, az 1989-es a 2008-as gazdasági-válság esetében nem lehet teljesen azonos párhuzamot vonni.

 

                                                                                                   31.

                                                                                                        

                                                                                                  

 

 

Másképpen mondva a gazdasági felelősöket felelősségre kell vonni, a magántőkének ne lehessen játszadozni a haszon bezsebelése mellett.

A társadalmilag kiemelkedően fontos tevékenységeket, mint már az előzőekben említettem társadalmilag közös tulajdonban kell tartani, és akkor lehet a közös teherviselést alkalmazni, ha a megtermelt hasznot is közösen fogjuk hasznosítani. Mondhatjuk másképpen is. Az állam, kötvényt kell, hogy adjon ki. Az állami kötvényeket a magántőke az eddigi vagyonosodásának a terhére. Amit, alig ha hiszek, hogy meg fog történni. Legfeljebb deviza alapú hitelt vetetnek fel az állam, azaz a már eladósodott állampolgárok terhelésére. Csupán mindez csak azért van, mert a magántőke telhetetlenségét képtelenek megfékezni. Ugyanakkor az előre látható mesterségesen gerjesztett összefonódásokat nem is akarják sem megszüntetni, sem féken tartani. Igyekeznek a saját alkalmatlanságukat leplezni, és ezzel kiszolgálják a telhetetlen és kiváltságos magántőkét. 

         

 

Mennyire átlátható, mennyire kézenfekvő mindaz, amely az eddigi szóbeszéd alapján, mint napjainkban is kihangsúlyozott politikai és gazdasági bonyodalom van jelen. A buzgó vallásos, aki még ráadásul ISTEN és KRISZTUS követőjének tartja sajátmagát és közösségét, észre sem, veszi sem Ő, sem közössége, hogy a sajátos önös érdekeinek megvédése érdekéért önmagát beszédében és cselekedetében, valamint életvitelében a mindennapi életben lépten-nyomon megcáfolja. Hol ott pontosan nekik kellene elsősorban fellépni az elnyomás és a megalázás ellen. Mivel saját maguk is csak a saját önös érdekeiket nézik, féltik. Így észre sem veszik maguk is kiszolgálóik, a hazudós, félrebeszélős társaságnak. Vagy is, ahogyan szokásukhoz hűen a kiszámíthatatlanságra előszeretettel, szeretnek hivatkozni. Amennyiben már előre lehet tudni, hogy valami kiszámíthatatlan, akkor vajon miért akarják ráerőltetni a szeretett FELEBARÁTUKRA?                                                                                                     

                                                                                                                                                   Mindez nem csak az álhívőknek, de a gazdaságot szervező és hatalmat játszó cinkosaiknak is egyaránt érdekük. Mert csak így tudják az önös érdekeiket együtt karöltve kielégíteni. Miközben az önsajnáltatást gyakorolják a már megszokott képmutatásukkal.

Így ebben a formájában soha nem lehet emberhez méltó társadalmat kialakítani. Ami valójában a haza szeretetét és a jólét kialakítását a lehető legjobban tükrözi a hozzáértéssel együtt az értelmiségi demokrácia, bizonyítékául szolgál a kommunisták által kialakított BŐS-NAGYMAROS vízi erőmű építése és lerombolása.

 

                                                                                                   32.

Szólj hozzá! · 1 trackback

 HARMADIK RÉSZ.                                                            3/3: 33-49ig.

 

 

A félig megépített erőmű lerombolása azonos vagy megközelítőleg azonos költséget jelentett mintha meg lett volna építve. Lehet, hogy akkor is, amikor lerombolták meg most is, energia túltengésben szenvedtek a hozzá nem értők, vagy éppen hozzá nem értők. Jó lenne, ha végre magukba szállnának és levonnák a KONZEKVENCIÁT a velük cinkosságban lévőkkel együtt, hogy egyáltalán tudnak-e, vagy akarnak-e a választóik érdekében, vagy a FELEBARÁTAIK érdekében együtt működni velük, az Ő érdekük, érdekérvényesítésük érdekében?

 

Bizonyára most teljesen kiborultak mindazok, akik magukra ismertek volna. Pedig semmi rosszindulatú szándék nem vezérelt. Csupán, mint már említettem csak az életben előforduló szóbeszédet szeretném megörökíteni a demokrácia kieszelőinek, és mindazoknak, akik hű kiszolgálói az ilyen fajta ön megvalósító nép és nemzetnyúzó viselkedésnek. Valójában fel kellene tenni a kérdést. Kikről is van itt szó valójában, úgy gondolom, tegye mindenki a szívére a kezét, és önön maga döntse el, hogy hová is tartozik valójában.

Amennyiben sikerül zöldágra vergődnie úgy nagyot lépet a demokratikus társadalom alapjainak letétele, megvalósítása irányába.

A bekövetkezésnek szinte nullával egyenlő az esélye.

Ugyanakkor tovább szélesedik a színjáték a színházon kívül a nagybetűs életben.

Minden marad a régi kerékvágásban, ahogyan szokták azt mondani. Semmi nem fog megváltozni.

Mard az álmodozás a tengeren túli demokrácia iránt. Miközben nem veszik észre, hogy a kettő között csupán csak az a különbség, hogy az ott van, ez meg itt. Mivel az önös érdekek képviseletét nem tudják vagy nem is, akarják elválasztani az érdekek képviseletétől.

Az áldozat vállalás sem azonos a felelősség vállalással. Mivel az áldozatosan végzett tevékenység még lehet felelőtlen tevékenység is.

A közösségnek végzett tevékenység is lehet társadalomellenes, még akkor is, ha az alkotmányos és jogszerű.

 

 

 

                                                                                                   33.

 

 

 

 

 

 

 

Bár ezt a fajta okfejtést már jól ismerik, csak éppen az alkalmazással van némi probléma. Mert csak az egyik irányba akarják működtetni. Amennyiben ezt a fajta tevékenységet saját tevékenységük, hozzáállásuk megítélésére is ugyanúgy lennének képesek alkalmazni, úgy képesek lennének elhagyni az önteltségüket, és nem keltenének sem gyanakvást, sem megvetést önmaguk ellen. Az ilyen fajta fondorlatos dolgokhoz csak azok folyamodnak, akik saját emberi mivoltukból egyébként képtelenek lennének kézzelfogható tisztességes munkát felmutatni. Az emberi gyarlóságot nem lehet bűnbánattal sem bocsánatkéréssel eltusolni. Mert épp olyan, mint a hatalomvágy, minél inkább tagadjuk annál inkább, kinyilvánítjuk a cél elérésének vágyát. Ettől csak a mindenek feletti uralkodási vágy a rosszabb. Ahogyan azt szokták mondani, élet és halál ura szeretne lenni, de még önmagával sem tud egyetérteni. Kicsinyes dolog, viszont elengedhetetlen a demokratikus gondolkodáshoz.

A demokrácia nem csak a többség szavazati jogát, hatalmát és uralmát jelenti az egész egységen.

A lemondást és a szabad érvényesülést is magába kell, hogy foglalja.    

Mint már említetem a kiváltságosság egyenesen a demokratikus gondolkodás halálát, vonja magával. Összegezve az eddig elhangzott véleményeket és tapasztalatokat, azonnal kilóg a ló láb. A demokrácia csak színjáték, csak átverés, itt is, ott is. Bár nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy még jobbat nem találtak ki. Mert csak így tudják a hatalmukat és a kiváltságosságukat megőrizni. A vélekedés így természetesen megoszlik. Mégpedig a sajátos nézőpontok alapján. Vannak, akik azt mondják: nem nekünk van kevés, nekik van sok.

Vannak, akik azt mondják: nem nekünk van sok, nektek van kevés.

Vannak, akik azt mondják: nekünk a sok is kevés, nektek a kevés is sok. Csupán csak elvi felfogás az egész, vagy ahogyan szokás mondani, nézőpont kérdése. Pontosan az ilyen gondolkodások miatt működés képtelen a többpárti, többségi demokrácia. Mivel alapjaiban és építményében nem áll megfelelő alapokon. Bocsánat alapjait a naponta változó gyakorlatilag alkalmazhatatlan sokszor agyilag buggyant törvényhozással és a többségi akaratra való hivatkozással, a személyi jogok védelmével igyekeznek a saját kiváltságos jogaikat fenntartani.

 

A demokráciához jog, szabadság, mód, lehetőség és egyenlőségre van szükség. Azokból viszont jog és szabadság az már van, csupán a lehetőség és az egyenlőség hiányzik. A mód akkor már önmagából adódik.

 

 

                                                                                                   34.     

 

 

                                                                                                  

 

 

A magántulajdon, mint olyan, önmagától a szabad piacgazdaság működésére képtelen állapota napjainkban a felelőtlen magatartása miatt tette önmagát nyilvánvalóan alkalmatlanná. A 2008, 2009-es mondvacsinált gazdasági válsága az ANTIDEMOKRATIKUS viselkedéséből adódik.

A telhetetlenségéből és a raktára való termelésből adódóan a piaci előrelátásának hiányából kialakult helyzete tette lehetetlenné. Amit most az egész társadalommal akarnak megfizettetni, jogtalanságnak és demokráciaellenesnek kell nevezni. Mivel a magánszemélyek vagy munkavállalók a piacgazdaságban csak mellékszereplők, így nem élvezik annak közvetlen hasznát, csak közvetett kiszolgáltatott szereplői és nem közvetlen haszonélvezői. Ezért nem is kellene a felelőtlen gazdálkodást támogatniuk. Szomorú esemény viszont az is, hogy a választott képviselők még mindég a saját pártpolitikai érdekeikkel vannak elfoglalva. Nincs önálló határozott irányvonaluk. Mismásolnak, mellébeszélnek, miközben még mindég az önös érdekeiket szeretnék tűzzel, vassal megvédeni. Az ellenzéknek nincs határozott egyértelmű megnyilvánulása. Miközben a kormány kissebségben határozatlan, vergődik a vállalkozók, munkavállalók és a politikai ellenségek között. A fogjuk meg és vigyétek állapot kialakulása a többpártrendszer működésképtelenségét hivatott kinyilvánítani, bebizonyítani. Miközben a határon kívüli és határon belüli gazdaságnak csúfolt vállalkozói gittegylet teljesen kifosztja, és lehetetlen állapotba hozza az egész országot, és a végén még ők fognak támogatást és kárpótlást kérni a leigázott lehetetlen helyzetbe hozottaktól. Mondhatnánk úgy is, véget kellene vetni egyszer és mindenkorra a politizáló gazdasági gőgnek. Társadalmi szempontból megengedhetetlen az ilyen fajta politikai és gazdasági érdekképviselet. Olyan látszata van az egész gazdasági válságnak, mint ha, előre megtervezett mellébeszélés lenne, a kizsákmányolás a leigázás teljes körű kiterjesztésének. Miközben az önsajnáltatást és a szabadságot lennének hivatottak hirdetni. Teljes körű érdektelenség látszatát keltik mindannak az eseménynek, amely napjainkban a leszegényedett nincstelenekkel történik. A pályakezdő felsőbb körökhöz nem tartozó fiataloknak se, munkát se megélhetést nem biztosítanak. Élni és élni, hagyni. A gondolkodás csírája sem ismerhető fel napjainkban. Így a nagyobb többségnek, soha nem lesz, sem jövőképe, sem lehetősége a NORMÁLIS emberhez méltó életre.        

A tengerentúli pénzválságot már minden átlag ember látja és érzi a saját életszínvonalán. Amit a felelőtlen nemtörődömség váltott ki a nagyobb haszon érdekében. Magyarországon a pénzügyi vállság elsősorban a külföldi érdekeltségű pénzintézetek pénzpolitikája miatt alakult ki.

 

                                                                                                35.

                                                                                                   

Már jóval előtte a gazdálkodásra alkalmas gazdasági lehetőségeket az általunk megválasztott képviselők épp úgy a kormánypártiak, mint az ellenzékiekkel karöltve. Így gazdálkodási lehetőségeink felvásárolták a privatizációban. A mai magyar befektetők inkább a tengerentúli részvényeket vásárolják az áhított haszon reményében. Csupán azt nem akarják tudomásul venni, nem csak a gyermekeiknek és az unokáiknak teszik teljesen tönkre az országot, de saját maguknak is. A lehetőség adott, hogy ugyan úgy elhagyják az országot, mint elődeik tették, amikor bajban volt a magyar. A jelenlegi pártokat a saját szimpatizánsai fogják megdönteni. Mivel a szimpatizánsok is kezdik már érezni a kiszolgáltatottságukat, és ez alól egyetlen magyar parlamenti párt sem kivétel.     

 

Vette-e már valaki a fáradtságot és átgondolta-e az elmúlt tizenkilenc év gazdasági és politikai termés hasznát, vagy annak termését.  

 

Mennyi az a vagyon, amely nem a magyar emberek zsebébe került bele?    

 

A külföldi érdekeltségű pénzintézetek, mekkora hasznot termeltek és vittek ki az országból?    

 

Az adókedvezményezett határon kívüli cégek mennyi adót nem kellett, hogy megfizessenek?

 

A határon kívüli érdekeltségek mekkora hasznot vittek ki az országból, jól megérdemelt teljesítményükét?   

 

Apró dolgok ezek, de ha ennek csak a fele maradt volna az országban, és honanyáink és honapáink mindezt állami cégekbe tették volna érdekelté, akkor ma az ország nem itt tartana. Épp úgy mintha a magyar vállalkozók kifehérítenék gazdaságaikat, akkor valóban az országot építenék.

Helyette telhetetlenségük és kapzsiságuk eredménye a több millió nincstelen és kiszolgáltatott magyar lett a termelésük eredménye.

Erre igazán büszkék lehetnek. Mindaz mellett, összefogásra és az együttműködésre szeretnék megkérni az egész társadalmat. Csupán csak arról nem beszélnek, hogy ki kivel és miért kell, hogy összefogjon. Bizonyára így szeretnék elterelni a figyelmet a felelőtlen tevékenységről, hogy továbbra is szabadon tudják kielégíteni hatalmi vágyaikat és önös érdekeiket.

 

                                                                                                   36.

 

 

 

 

 

 

Vannak, akik hitel felvétellel akarják kezelni a szegénységet. Vannak, akik továbbra is a működésképtelen kiprivatizált vagyont, élvezőket támogatnák. Vannak, akik kitáncolnak a felelősség alól, hogy arra tudjanak hivatkozni, mi ártatlanok vagyunk, mi előre megmondtuk, mi semmivel sem értettünk egyet. Csak éppen ez egyáltalán nem elfogadható érvelés. Hiszen az ország ilyen fajta módszerrel való kiprivatizálásában ők is AKTÍVAN részt vettek. Sőt a felelőtlenül megszervezett módszerváltásban is AKTÍVAN részt vettek.

 

ÜDVÖZLET: A MAGYAR ÉRTELMISÉGI DEMOKRÁCIÁBAN!

A HARMADIK, MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN.      

 

Azért csak lassan a testtel. Valójában semmi sem örök. Még, akkor sem, ha azt sokan úgy szeretnék. Csupán csak meg kell változnia a világnak. Főképpen a kiváltságos önös érdekeket képviselő kapzsi telhetetlen magatartásról és gondolkodásról kell lemondani, azoknak, akik görcsösen ragaszkodnak a kiváltságosságukhoz. Miközben bort isznak, és vizet prédikálnak. A politika már nem lehet úri huncutság a XXI. században. Vagy még is?

 

A nagy hal meg eszi a kis halat.

 

A sok lúd viszont disznót győz.         

 

Hazájában senki nem lehet próféta.

 

Egyszerű, de még is érdekes okfejtés, mindhárom változat. Amikor először hallottam a három kijelentést együtt, nem gondoltam, hogy egyáltalán összefüggéseiben miét kell együtt lenni a háromnak. Az átlag ember nyílt és őszinte a maga valóságában.

 

Az első: a gazdaság örök érvényességét jelképezi a kapitalista gazdálkodási formára.   

A második: a nem kívánatos társadalmi egyenlőtlenség helyreállítása.

A harmadik: a főpapok tanácsának galád tette, és a felelősségvállalás alól való ártatlanság bizonyításának kihangsúlyozása.

Napjainkban a politikai gondolkodás, a gazdasági tevékenység szoros összetartozásának megnyilvánulása, a törvényhozás felelőtlen melegágyat biztosít az önös érdekek kielégítésére. Valamint a kiváltságosság és a felsőbbrendűség kialakulásához szabad utat biztosít.     

 

                                                                                                   37.

 

 

 

 

 

Tudatosan vagy minden rossz hátsógondolat nélkül. Felelős döntéseket hoznak, emberek millióit teszik kilátástalan helyzetbe rossz döntéseikkel, ugyanakkor felelősséggel nem tartoznak elszámolni tetteikért. Milyen érdekes főleg a harmadik közismert mondás, amely ugyan olyan érvényű volt KRISZTUS idejében, mint napjainkban. 

 

Mesterségesen keltett gazdasági, pénzügyi átverés, mint elferdített igazság.

A pénzvilágában a felelőtlen gazdálkodás okozta veszteséget az adófizetők pénzéből, oly módon pótoltatják, hogy saját magángazdaságukat finanszíroztatják meg. Miközben az adófizetők nem lesznek a pénzvilág részvényesei. A gazdaság résztvevői kapva az alkalmon ugyan csak ilyen módon tömik meg zsebeiket, miközben a magángazdaságukban az adófizetők nem lesznek, és nem lehetnek részvényesek. Köszönhető mindez a jól kvalifikált semmihez sem értő szabadon választott képviselőknek. Ugyan akkor érthetetlen dolog az, hogy kis országunkban és máshol a világban miért kell ilyen módon átverni az adófizető társadalmat? A magángazdaság miért képtelen kellő munkahelyet és kellő gazdasági hasznot termelni? Amennyiben képtelenek saját magukat és az országot fenntartani úgy teljesen feleslegesek a társadalomban.

A társadalom képes saját magát fenntartani, csak ahhoz semmi szűkség az élősködő pénzügyi és gazdasági tevékenységek magánszereplői tevékenységére. Az elmúlt tizenkilenc évben Magyarországon is érdemes lenne felülvizsgálni, mennyi pénzt tömtek a bankok, illetve a gazdaság feneketlen zsebébe?  Meglepő eredmény lenne a végeredmény. Azokról a feladatokról, amelyek tulajdon képen munkaköri kötelességből kellene elvégezni, milyen jogon jutatnak különböző sikerdíjakat a jól, vagy rosszul elvégzett munkákért? Azokról a túlszervezett tevékenységekről meg, le kellene szokni, hogy a szervezés többe kerül, mint amennyit ráfordítanak az előirányzott szociális programokra. A jelenlegi válságból a gyors és hatékony kilábalást a teljesen átreformált törvények, és gazdaságiforma teszi csak lehetővé. Mint már említettem: a rövid tömör mindenki számára egyértelmű törvények. Könnyen átláthatóvá tennék a tevékenységek fontosságát, célját és elszámoltatását. A feladatok és kötelezettségek egyértelművé tételét tisztán és világosan kellene kezelni. Akkor lehetne adót csökkenteni, ki lehetne fehéríteni a gazdaságot, külön lehetne választani a szükségeset a szükséges rossztól. A magángazdálkodásokat ne a társadalomnak keljen eltartani, avagy FINANSZÍROZNI, a magángazdaság legyen képes arra, hogy a társadalmi teherviselés mellett önmagát is legyen képes fenntartani.                

                     

                                                                                                                 

         

                                                                                                   38.

 

 

 DEMOKRÁCIA MINT NÉPHATALOM.

A néphatalom, mint alkotmányos alapjog.

 

Az alkotmánynak meg kell határoznia az adott társadalomban azokat az egyértelmű alapjogokat, melyekkel a társadalom működését, annak gazdasági együttműködését, a szabad vélemény kinyilvánítását: „közízlésnek megfelelő hangnemben, illetve mások személyi szabadságát, testi épségét, tulajdonát tiszteletben tartása mellett” mindenki számára egyértelműen megfogalmazva.

Kötelezettséget kell vállalni minden szavazati joggal rendelkező személynek a társadalmi alapvető feladatok területén, tevékenységet vállalni. Ott a szabad véleményét kinyilvánítani.  Közvetlen vélemény kinyilvánítását a párbeszéd és a szabad egyéni választási alapfeladatát választás útján kinyilvánítani, és érvényesítési jogát gyakorolni. 

 

A szabadválasztási jogát jelöltje vagy mások által jelölt személyt megválasztani, vagy annak megválasztását elutasítani.

 

A választásra kijelölt személyek lehetnek: önjelöltek vagy olyan országhatáron belül született, ott állandó jelleggel ott életvitelét gyakorló 18. életévét betöltött személy, aki ép elmeállapotú, nem szenved kóros gyógyíthatatlan betegségben, erkölcsileg fedhetetlen, rendelkezik és képes felvállalni a megválasztott terület képviseletét kellő szakmai, és hivatástudattal képes ellátni a rábízott feladatokat. Képes saját önös érdekeit feladni a választói képviseletének érdekében.

 

Önjelöltként kell megválasztani:

 

Az államfőt.

A miniszterelnököt és a szakági minisztereket.

A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőket.

Az önjelölt képviselők négy, hat, nyolc, évenként lehessen újra választani, abban az esetben amennyiben választói azt szükségszerűnek tartják.

 

 

                                                                                                   39.

Szólj hozzá!

 Ugyanakkor a választói bármikor visszahívhatják, megvonhatják tőle bizalmukat abban az esetben, ha nem képviseli választóit a választási ígéreteinek megfelelően: eltér választási ígéreteitől, feladatát, nem végzi kellő hivatástudattal, a fennálló változásokat nem beszéli meg választóival. Le kell mondania annak a választott személynek, aki: erkölcstelen kicsapongó életmódot folytat, más személyeket jogtalan előnyhöz juttat, hivatali hatáskörét túllépi.

 

Minden választott személyt fokozott büntetőjogi védelem illet meg, abban az esetben, ha választott kötelezettségét a jogi keretek között végzi. Ugyanakkor kötelezettsége az alkalmazott, demokratikus törvényeket minden területen tisztelettudóan betartani.

 

A választott személyek programját úgy kell írásba foglalni, hogy választói számára rövid, tömör, és mindenki számára egyértelmű legyen. A választott személy programját a választandó személynek ismertetnie kell választóival a választások megkezdése előtt kilencven nappal. Amit közzé kell tenni, hogy minden arra jogosult választó azt meg ismerhesse és tanulmányozhassa. A választók a különböző programokat szervezett program keretein belül is értékelhetik, elemezhetik, véleményezhetik alkotmányos alanyi jogon.

 

Választott személy nem lehet, aki: valamilyen politikai, gazdasági vagy bármely más érdekcsoportban már választott, jelölt tisztséget tölt be.

A kettős érdek képviseletét nem szabad a demokratikus gondolkodás alapelvei szerint érvényesíteni, mivel az érdek ellenérdek a KORROPCIÓHOZ és kiváltságossághoz vezethet. Ebből adódik, hogy a különböző érdekcsoportok a választásokon, nem vehet részt. Így az érdekcsoportok önös érdekeinek kielégítése nem teszi lehetővé az önös érdekek megnyilvánulását.                    

Az államfőt és a miniszterelnököt külön személyi védelem illeti meg. Amelyet a kormányon belüli rendvédelemben illetékes miniszter közvetlen irányítása és felügyelete szervezése és irányítása alá kell helyezni.

 

A választott személyek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.

A tiszteletdíj mértéke:

 Államfő esetében a minimálbér hatszorosa lehet.

Miniszterelnök esetében a minimálbér hatszorosa lehet.

                                                                                       40.

Miniszterek esetében a minimálbér ötszöröse lehet.

A törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselők esetében a minimálbér négyszerese lehet. A tiszteletdíj mértéke nem adókötelezett. A minimálbér mértékét a mindenkori átlag munkabér fele az-az 50%-a lehet. Munkabér a munkaidőben végzett munkáért járó bruttó juttatás. A munkaidő heti negyven munkaóra, az-az napi nyolc óra. A tiszteletdíjat és a kötetlen munkaidejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében a munkaidő a szükséges munkának az elvégzéséhez szükséges idő, amely a munkavégzés jellegéből nem csoportosítható a KONKRÉT munkakezdéshez és végzéshez. Egyéb választott képviselők esetében a minimálbér háromszorosát lehet meghatározottnak tekinteni, a választottak munkabérének.  A munkabért adóköteles jövedelemnek kell számítani. 

Az olyan esetekben, amikor a választók meg vannak elégedve választott képviselőikkel nem szükségszerű a választásokat megtartani.

 

Minden olyan esetben, amikor a megválasztott személy visszahívását új választással kívánják megerősíteni, vagy új képviselőt kívánnak megválasztani, csak akkor lehetséges, amikor a választók ugyanolyan arányban, vagy többen kérik, mint ahányan azt megválasztották. Ezek az esetek a visszahívásra vonatkoznak. Amennyiben meghatározott választási ciklusokat határoznak meg a választási törvényben, akkor a választásokat a törvényben meghatározott ciklusoknak megfelelően kell végrehajtani.

 

Tiszteletdíj csak az államfőnek, miniszterelnöknek, a minisztereknek és a választott törvényhozásban résztvevő parlamenti képviselőnek lehet a fent leírtak alapján juttatni. Minden más esetben munkabért kell alkalmazni.

 

 

                                                                                                   41.

GAZDASÁG.

 

Társadalmi szempontból ketté kell választani a társadalmi és magángazdasági gazdálkodást.

Társadalmi, állami gazdálkodás előnyei társadalmi szempontból: az ország szükségleteinek tervezettebb, szervezettebb gazdálkodási tervezetsége.

Folyamatosabb kiszámíthatóbb munkalehetőség a munkavállalók szempontjából.

Biztos megélhetési lehetőség a munkavállaló számára.

A megtermelt javak újrafelosztása a szociális és gazdasági javak kiszámíthatóbbak.

A kollektivitás és a hivatástudatos munkavégzés kialakulásának jobb az érvényesülése.

Hátrányai: nem biztosít gyors meggazdagodást.

Magángazdaság előnyei: gyorsabb meggazdagodást lehet rövidebb idő alatt elérni.

Sajátos egyénenkénti munkaidő kialakítása személyre szabhatóbb könnyebben megvalósítható.

Hátrányai: társadalmi szempontból nem lehet nyomon követni a bevételek és kiadások valódiságát.

A megtermelt javaknak csak töredékét teszik a társadalom asztalára.

Felelőtlen rossz gazdálkodási tevékenységüket a társadalommal fizettetik meg.

A munkavállalók szempontjából nem tudnak és nem, is akarnak kiszámítható jövőképet biztosítani.

A KOLLEKTÍV szellem kialakítását csak kizárólag a saját önös érdekeik haszonszerzésének a gyarapítása miatt teszik.

 

 

Alapvetőségében szabadon választható mindenki számára a társadalmi igazságosság a fontosabb vagy az, hogy egyes kiváltságos személyek hasznára vagy a társadalom asztalára igyekeznek a megtermelt javakat juttatni.

 

 

 

                                                                                                   42. 

 

 

 

 

 

 

Amit nem lehet felhasználni az újrafelosztásban. Gazdasági szempontból mindkét gazdálkodási formát alkalmazni kell. Az állami társadalmi gazdálkodás mellett szükség van a magángazdaságok működésére. Minden olyan esetekben, amelyek kiegészítik tevékenységükkel a társadalmi gazdálkodást. Ugyanakkor csak is kizárólag a munkavállalókra vonatkozó törvényességek, megtartását kell alkalmazni a magángazdaság eseteiben is. A magántulajdonban lévő pénzintézetek esetében a kölcsönkamatokat a betéti kamatok mértékéhez kell kötni. Amennyiben a betét után 5%-ot, úgy a kölcsön után MAXIMUM 10%-ot lehessen kölcsönözni. A több fajta futamidejű betétek, kamatok esetében a betéti kamatok átlaga lehet a kölcsönök kamatköltsége. Betéti kamatok: 3%, 5%, 8% eseteiben a betéti kamatok összege 16% így a kölcsönök MAXIMÁLIS kamata csak 16% lehet, amely tartalmazza a kezelési költségeket is. A 10% vagy attól alacsonyabb kölcsönkamat esetében kettő ezrelék, kezelési költséget lehet felszámolni egyszeri alkalommal a kölcsön felvételekor. A magánbankok társadalmi támogatása esetén a támogatás összegnek megfelelően a társadalom részvényese kell, hogy legyen az összeg visszafizetéséig. A hitelek kiadásánál minden esetben fedezetet kell biztosítani a hitelfelvevőnek. Lakáshitelek esetében a hitel törlesztésének meghiúsulása esetén a hitelfizetésre képtelen ügyfélnek lakhatási lehetőséget kell biztosítani.

A lakhatási biztosítás esetében nem kell, hogy azonos komfortfokozatú legyen, mint a hitellel terhelt lakás volt. Más egyéb esetekben a hitelfedezet teljes egészében a pénzintézet tulajdonát képezheti, azzal a hitelező szabadon rendelkezhet a hitel fenn maradt költségeinek mértékéig.

 

Az állami pénzintézetek kamatoztatási és hitel ügyletei azonos feltételekkel kell, hogy működjön a magánpénzintézetekével.                

 

 

Munkaadói hitelek folyósítása esetében a munkavállaló felé 2% hitelkamatot számíthatnak fel. Munkavállaló és munkavállaló között különbséget nem tehetnek, egyenlő elbírálást kell alkalmazni minden egyes dolgozóra. Ugyan ezeket kell alkalmazni a magángazdálkodás területén is, a munkavállalók és munkaadók esetében is. A munkaadói hitelfolyósítások kamatai a munkaadót illeti meg, az így megszerzett kamat a munkaadónak adómentes jövedelemnek kell, hogy számítson.

 

 

 

                                                                                                   43.

 

 

 

 

 

A munkaadói kölcsönök esetében kezelési költséget nem lehet felszámolni a munkaadónak. A munkaadói kölcsönök esetében a munkaadó csak akkor élhet a kölcsön fedezetére felajánlott vagyonra, ha a munkavállalónak munkát, jövedelmet biztosít, de a munkavállaló saját hibájából nem akarja teljesíteni a kölcsön visszafizetését. Lakásvásárlási kölcsön esetében a pénzintézetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaadó a munkavállalónak nem a munkavállaló hibájából szünteti meg a munkaviszonyát, úgy a munkavállalónak a kölcsönt nem kell visszafizetni. Amennyiben a munkavállaló hibájából szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya úgy a munkáltatói kölcsönt a munkavállalónak, vissza kell fizetni, a munkaadó részére. A munkaadó az általa folyósított kölcsönt nem fizetheti meg a munkavállaló helyett, még akkor sem, ha azt valamilyen elismerésként adná a munkavállalónak.

A kölcsönök visszafizetési kötelezettséget nem teljesítő adóssal szemben csak kizárólag jogi úton, feljelentés megtételével lehet érvényt szerezni. A magánúton történő érvényt szerzővel szemben önbíráskodás miatt felelősségre kell vonni, és az okozott kárt is meg kell téríteni az önbíráskodónak.  

Kölcsönadásnál és hitelfelvételnél mindkét fél adatait, a felvett kölcsön összegét, a kamat, számszerű százalékát, törlesztés heti, havi, éves törlesztő részletek összegét, a törlesztés kezdetének DÁTUMÁT az esedékes törlesztések teljesítési határidejét, a törlesztés utolsó teljesítési határidejét, az utolsó törlesztő részlet határidejét.

A hitel visszafizetés formája történhet: postacsekken, banki átutaláson, vagy munkabér levonással. A munkaadói kölcsön esetében a munkaadó a munkabérből levonhatja a kölcsön esedékes összegét a munkabérből, ilyen esetben a bérlapon fel kell tüntetni a levont összeg nagyságát, mert az így levont összeg nem lesz adóköteles, csak a munkabér fennmaradt része.

A szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződést közjegyző azt ellenjegyezte, pecsétjével, aláírásával ellátta.  Év, hónap, nap és a település nevének feltüntetésével látta el. Az ellenjegyzés költségét a hitelfelvevőnek kell fizetni, amelynek mértéke a felvett hitel egy ezreléke, de nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 10%-a. Az ellenjegyzést, mint a pénzintézeti, mint a munkaadói hiteleknél, kölcsönöknél kötelező alkalmazni. Az ellenjegyzés nélküli hitel, vagy kölcsönszerződés nem minősíthető szerződésnek, ezért semmisnek kell tekinteni.

 

                                                                                                   44. 

 

 

 

 

 

 

Az INFLÁCIÓ kezelése a kölcsönök és hitelek esetében: az adott ország pénznemének megfelelően a kölcsönadónak és a kölcsön felvevőjének, valamint a hitelezőnek és a hitelfelvevőjének közösen kell viselni az INFLÁCIÓ mértékét, 50-50%-ban. A közjegyzői ellenjegyzés mértékére nem alkalmazható, mivel annak a mindenkori minimálbér az alapja.

 

 

JÖVEDELMEK ÉS ADÓZÁSI MÉRTÉKEIK.

 

 

Munkabér eseteiben:

 

Munkabér a végzett munkáért járó juttatás, amely az alapbér, a délutáni pótlék 14 órától 22 óráig, az éjszakai pótlék 22 órától 06 óráig, ügyeleti pótlék, készenléti pótlék, munkabéren kívüli juttatások.

 

 

MINIMÁLBÉR: a mindenkori társadalmi átlag munkabér 50%-a.

          

Adókötelezettségi rész a munkavállaló részéről: 2% kettő százalék.

Munkaadó részéről: 3% három százalék.

 

 

ALAPBÉR: a munkaszerződésben meghatározott munkavégzésért járó bér. Amely nem tartalmazza a pótlékokat és a munkabéren kívüli juttatásokat. Adóköteles.

DÉLUTÁNI ÉS ÉJSZAKAI PÓTLÉK:  Olyan folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók esetében kell fizetni, ahol a munkaidőrendszerből adódóan a munkavállaló munkaideje és heti szabad illetve pihenőnapja a munkaidőrendszerből adódóan folyamatos periódusokban követi egymást. Mint például 24 óra munkaidő 48 óra pihenőidő, 24 óra munkaidő 72 óra pihenőidő.

Mértéke az alapbér 30%-a. Adóköteles.

ÜGYELETI PÓTLÉK: Olyan munkavállalók részére adható, ahol a munkaidőn túl a munkaszerződésben meghatározott helyen és ideig ügyeleti készenlétet lát el a dolgozó, és a megjelölt helyet nem hagyhatja személyes felügyelete nélkül.

 

 

                                                                                                   45.

 

 

 

 

 

Mértéke az alapbér 10%-a. alkalmanként. Egyszeri alkalom folyamatosan nem lehet több, napi hat munkaóránál. A napi hat óránál rövidebb idő esetében a 10% egy hatod részét kell óránként számolni. Minden megkezdet óra egész órának, számít az elszámolás alkalmazása szerint. Adóköteles.

 

 

KÉSZENLÉTI PÓTLÉK: Munkavállaló, magánvállalkozó eseteiben lehet alkalmazni, amikor a heti, vagy havi munkaidőn túl a munkahelyen, telephelyen munkavégzés nélkül készenléti állapotban munkára vár. A munkahelyet, telephelyet csak kizárólag munkavégzés céljából hagyhatja el, abban az esetben, ha a munka másképpen nem végezhető el. Kiszállási díjazás ilyen esetben nem számolható fel, az esetleges munkavégzésnél.

Mértéke: az alapbér osztva a havi kötelező munkaidő óraszámával, és az egy órára eső óránkénti bért kell óránként alkalmazni az elszámolásnál. Az-az az alapbér egy órára eső része az órabér. Itt nem vonatkozik a minden, megkezdet óra elszámolása. A készenléti időt előre egész órákban kell meghatározni. Magánvállalkozók esetében a vállalkozás bejelentésénél kell meghatározni. Adóköteles.

 

 

MUNKABÉREN KíVÜLI JUTTATÁSOK: Előre meghatározott értékben minden dolgozónak kivétel nélkül, egy forma értékű juttatást adhat a munkaadó a munkavállalónak. Csak is kizárólag akkor alkalmazhatja a munkaadó, ha minden alkalmazottjának kivétel nélkül az tudja biztosítani. A részmunkaidős alkalmazottaknak a részmunkaidő munkaidejének megfelelően kell alkalmazni.

Mértéke: 

A minimálbér összegéig adómentes, fölötte a munkaadó és a munkavállaló részéről is adózott jövedelemként kell elszámolni.

 

MUNKABÉR: Az alapbér és a pótlékok összessége.

 

NEM MINŐSÍTHETŐ KÉSZENLÉTI IDŐNEK:

A MUNKAMENETÉBŐL, ANNAK SZERVEZETTSÉGÉBŐL ADÓDÓ KÉSZENLET, VAGY PIHENŐIDŐ.

 

 

  

 

  

  

                                                                                                   46.  

Szólj hozzá!

                                                                                                    46. 

       

  

 

 Tekintettel az eddig leírtakra: az eltelt gazdasági válsághelyzet beharangozása, alapjaiban megrengette a gazdaság, összességének minden területét. Akarva akaratlan bizonyított a magángazdaság szabadpiaci területe, hogy az extraprofit bevétel kevésnek bizonyult számukra. Sajátos kiváltságosságuk csak is az önös érdekeiket szolgáló törvényeket hajlandóak alkalmazni. Úgy is mondhatnánk, hogy minden alkotmányos rendet, minden törvényességet és minden megkötött szerződést sajátosan csak is a saját hasznukra szolgáló értelmezésben hajlandóak értelmezni.

 

Mindez önmagában tette lehetővé a gazdasági válságnak csúfolt, kitalált hazugságokat. A profit kihasználását mindenáron fontosabbnak tekintik a társadalmi egyenlőségnél a társadalmi berendezkedés törvényeinél és törvényeiket a társadalmi törvények fölé, helyezik. Ennél csak az a legszomorúbb dolog, hogy a nép által szabadon választott képviselők, kiszolgálói és politikai hasznot remélve, maguk is rabszolgáik lesznek az áhított gazdagságnak és hatalom megszerzésének, vagy annak megtartásának érdekében éberen ügyelnek, és szemet hunynak a magántőke szabad garázdálkodásához. Csak egy apróság: 2009-ben közel 10%-al több támogatást kap az egészségügy privatizált részlege, mint 2006-ban. Ugyanakkor az egészségügy színvonala a betegek számára nem lett jobb színvonalú. Rendes körülmények között, már a 10%-os gazdasági FINANSZÍROZÁSNÁL fel kell tenni a kérdést, egyáltalán miért gazdaságtalan a többletfinanszírozás ellenére is.

                                                                                                   47.

A dolog lehet, hogy roppant átlátszó, a magántőke élhetetlen és telhetetlenségét az extraprofiton felül támogatással is, ki kell egészíteni, oly módon, hogy ne kelljen a nyilvánosság előtt semmivel elszámolnia.             Alapvető kapitalista, magángazdasági PROBLÉMA. Amit még megtetőznek a törvényes és törvénytelen kiváltságosságukkal. Mindezt megtetőzik a munkanélküliséggel és a hajléktalansággal. Amihez sajnos a politika teljes egészében, függetlenül attól, hogy kormányzó vagy ellenzéki, segítik és igyekeznek fenntartani a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséget.

 Ez mind a MGYAR DEMOKRÁCIA húszéves csúcsteljesítménye?

Ennyire tellett, csak ezt szerették volna, csak ilyen rálátásuk van?

Ezért teljesen felesleges volt minden erőfeszítés megtétele. Mivel volt egy rosszul szervezett gazdálkodás, most egy teljesen kiszolgáltatott létbiztonságát is elvesztett társadalmat sikerült létrehozni.

 

A rosszat még jobban elrontani már szinte egyenesen csúcsteljesítmény, de ez csak a rendszert váltók, és a velük szimpatizálók szerint van így. Mivel a demokráciában nincs kiváltságosság.

 

A megtermelt javakat nem szokás elherdálni. A szabadon választottak kizárólag a választók érdekeit kell, hogy képviselje, a békés egymás mellett élés szabályainak megtartásával.

A magántőkét nem a társadalomnak kell fenntartani. A társadalom egészét a magántőke és az állami gazdálkodás együttesen kell, hogy kiszolgálja. Egyoldalú szerződésmódosítást a törvényességnek teljes egészében tiltani kell. A privatizált társadalmi vagyont vissza kell privatizálni a vagyonnal rosszul gazdálkodóktól. Amit ismételten állami társadalmi tulajdonba kell helyezni.

A vagyonnal el kell számoltatni mind az állami, mind a magángazdaságot. Tevékenységét mindkettőnek rövid tömör mindenki számára egyformán értelmezhető törvényekkel kell szabályozni. Az élet minden területére olyan törvényeket kell alkalmazni, amely rövid és tömör, amit mindenki egyformán kell, hogy értelmezzen. A törvényesség megtartását folyamatosan ellenőrizni, ellenőriztetni kell. A törvény megszegéséért kiróható felelősségre vonás mértékét a létrehozott törvény alpontjaként fel kell tüntetni, a törvénynek tartalmaznia kell a felelősségre vonás mértékét is.

                                                                                                   48.  

Az alkotmány és a törvények, megalkotásánál ki kell kérni a társadalom véleményét. A társadalmi vélemény kinyilvánításnak, mindenesetben egyetértési joga van a törvények kihirdetése előtt. Alaptörvények esetében minden esetben. Alaptörvény minden olyan törvény vagy rendelet, amely alapjaiban meghatározza a társadalom működését annak gazdasági berendezkedésének működését, és alaptörvényként azt szabályozza. Az ilyen törvények, vagy rendeletek eseteiben figyelembe kell venni a nemzetközi emberjogi jogharmonizáció megállapodásait. Nem hozható olyan törvény vagy rendelet, amely kiváltságos jogot biztosít más személyek vagy csoportok számára. Csoport minden olyan kettő vagy attól több személy együttműködése, amikor akarati, cselekvési együttműködés áll fenn. Az állami és titkosszolgálati tevékenységeket is ideértve, a rendészeti és honi védelemmel együtt. A tulajdon védelem úgy társadalmi, állami vagy magántulajdon területén, ideértve a részvénytársaságokat is egységes tulajdonvédelmet kell kialakítani. A fentiekben nem említett csoportok vagy más tevékenységet engedéllyel folytató csoportok, vagy szervezetek az általános magánszemélyre vonatkozó adózási és tulajdonvédelmi törvények, és rendeleteknek kell, hogy vonatkozzon rájuk minden tekintetben.  Az írott hibák, és a rendszertelenség hűen tükrözi a társadalmi és politikai fejetlenséget.

Mint látható mind az amely, a hozzá nem értés művészetét hűen meg igyekszik sajátos módján magyarázni. Olyan jól meg is építették a MAGYAR DEMOKRÁCIÁT, amely teljes egészében olyan értelmetlen, rendszertelen. Agyilag át nem gondolt. Egymásra mutogató, szégyenteljes és még ráadásul az eddigi társadalmak összes hibáját magában hordozó embertelen gnómot sikerült nagy szenvedések árán létrehozni. Az egészben az a legszörnyűbb, hogy még a keresztyének is a papokkal együtt nagy odaadással értenek vele, velük egyet. Pedig bizony mondom: JÉZUS nem véletlenül kergette ki a kufárokat és a papokat a templomból. Akit a papok egyetértésével, a szervezett forradalmárok hangos közreműködésével kikövetelték a hatalomnál, hogy ítélkezzenek, és ezzel cinkosságukat megpecsételték, a forradalmárokkal és a hatalommal. Most a hatalmuk megtartása érdekében, képesek az ellenzék játékát színlelni, miközben az országnak, a társadalomnak az ellenségei. Független attól, hogy mikor melyik az ellenzék, vagy éppen a kormányzó hatalom. Az idegen hatalom kiszolgálásából, és elítéléséből már teljesen kitűnőre vizsgáztak. Most már csak itt a saját országunk, társadalmunk létét és élhetőségét kellene hagyniuk, hogy megvalósuljon.

                                                                                                                              

NAGYON REMÉLEM ELŐBB VAGY UTÓBB MEG FOG VALÓSULNI.

                                                                                            

 

 

 

                                                                                49.

Köszönet mindazoknak, akik elmondták véleményüket, és lehetővé tették, hogy mindez megíródjon.

 

AMENNIBEN LENNÉNEK OLYANOK AKIK MAGUKRAISMARNÉNEK, AZ CSAK IS A VÉLETLEN MŰVE LEHET.

 

 

Azok, akik magukra ismertek lehet, hogy csak a véletlen műve.

 

Vagy csak nem értenek egyet a választók, azzal amit, az általuk szabadon választott képviselők megengednek, vagy meg mernek engedni maguknak, és létrehozták a kiváltságos törvényt nem tisztelő fejetlen társadalmat. Amelyről elfelejtették tájékoztatni a választó állampolgárokat. Mivel az egész rendszerváltás sok esetben nem arról szólt, amit végeredményében húsz év alatt kialakítottak. A valóság pont az lett, amit nem szeretek volna.

 

 Az ország szétesett.  

                                              Köszönjük csodálatos.

 

  LESZ MINT VOLT  LESZ MINT VAN, ÉS LESZ MINNT LESZ?                                                                                                                                                                                                                                      

                                                                                                                                                                             

                                                                                                                                                                           Köszönöm a lehetőséget, és szeretném felhívni a tisztelt olvasó figyelmét arra, hogy mielőtt elragadtatná magát a leírtakkal kapcsolatban: értékelje önmagát.

 

Csupán csak a rövid száraz valóságot próbáltam csokorba kötni.

 

Ki, ki a saját helyzetét vizsgálja meg.

 

Tegyenek önvizsgálatot, tettek-e ilyen vagy ehhez hasonló cselekedetet?

    

A vélemény, ha nem is nyeri meg mindenki tetszését még mindég nem, jelenti azt, hogy a lent látottak elkerülnék a valóságot.

 

 

Volt már nagy Magyarország a hárommillió koldus országa, volt már a vidámbarakk is, amikor csak kicsi megtépázott ország lett.

 

                                                                                                                                   50.

 

Manapság amikor a szabadságot kínálták fel, csak jogtalan jogokat kapott.

 

A demokrácia a többség akaratát jelenti, a többséget a nép akarata valósítja meg.

 

 

A demokrácia néphatalmat, a társadalom együttműködését kell, hogy jelentse. Ahol nincsenek önös érdekek, kiváltságos jogok, főként azoknak, akik a választóikat kell, hogy képviseljék.

 

Ahol a szólás szabadságát azért büntetik, mert a kimondott szó, mint vélemény, vagy mint jóindulatú kritika nyilvánul meg, az csak is elnyomó és diktatórikus társadalmi forma lehet. A demokrácia, mint olyan, nem a választó és a választott, mint alapvető hatalomgyakorlás. A NÉP összességének a kinyilvánítása. Amelyet maga a média csupán csak tájékoztató és nem hatalmat gyakorló szerves része a NÉPHATALOMNAK. Legyen, bármilyen érdekcsoport vagy hovatartozásából adódó megnyilvánulás, csak is kizárólag az egységes társadalmi megnyilvánulás a demokratikus gondolkodás és viselkedés alapja. A saját önös érdek kizárólagos érvényesítése, nem demokratikus csupán diktatórikus lehet. A százalékos hatalom megszerzését, gyakorlását mindég a lehetséges összes szavazó létszámának egészéből kell kiszámítani, és nem a pillanatnyi szavazók létszámát kell alapul venni. Már is teljesen más lesz a hatalom gyakorlásának értelmezése. Szavazni meg csak az szavazzon. Aki állandó jelleggel, ÉLETVITELSZERŰEN ott él, ahol a szavazatot kell kinyilvánítani. Gusztustalan és teljesen ellentétes a demokratikus gondolkodással az a fajta, viselkedési és gondolkodási forma, amikor olyan személy vagy személyek határoznak, szavaznak, akik nem élnek ott teljes életvitelükkel, csupán önös érdekeket képviselnek.

 

Köszönettel és tisztelettel a gyűjtő.

 

2008. Budapest.

 

                                                                   GRÁNER ANDRÁS

 

 

                                                                                               01-51.-ig.           

 

                                                                                                                  

                                                                                                  51.                           

Szólj hozzá!

  DEMOKRÁCIA MINT NÉPHATALOM.

A néphatalom, mint alkotmányos alapjog.

 

Az alkotmánynak meg kell határoznia az adott társadalomban azokat az egyértelmű alapjogokat, melyekkel a társadalom működését, annak gazdasági együttműködését, a szabad vélemény kinyilvánítását: „közízlésnek megfelelő hangnemben, illetve mások személyi szabadságát, testi épségét, tulajdonát tiszteletben tartása mellett” mindenki számára egyértelműen megfogalmazva.

Kötelezettséget kell vállalni minden szavazati joggal rendelkező személynek a társadalmi alapvető feladatok területén, tevékenységet vállalni. Ott a szabad véleményét kinyilvánítani.  Közvetlen vélemény kinyilvánítását a párbeszéd és a szabad egyéni választási alapfeladatát választás útján kinyilvánítani, és érvényesítési jogát gyakorolni. 

 

A szabadválasztási jogát jelöltje vagy mások által jelölt személyt megválasztani, vagy annak megválasztását elutasítani.

 

A választásra kijelölt személyek lehetnek: önjelöltek vagy olyan országhatáron belül született, ott állandó jelleggel ott életvitelét gyakorló 18. életévét betöltött személy, aki ép elmeállapotú, nem szenved kóros gyógyíthatatlan betegségben, erkölcsileg fedhetetlen, rendelkezik és képes felvállalni a megválasztott terület képviseletét kellő szakmai, és hivatástudattal képes ellátni a rábízott feladatokat. Képes saját önös érdekeit feladni a választói képviseletének érdekében. 

 

                          TENGERPICI

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása